Dtum
Login with Facebookk
1936 | Június

Miről tárgyal Schacht Budapesten?

Berlin, junius hó

Dr. Hajlmar Schacht, a német birodalmi bank elnöke
és Németország gazdasági diktátora, néhány nap mulva Budapestre érkezik, hogy a magyar kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel a német-magyar kereskedelmi forgalom különböző problémáiról személyes megbeszéléseket folytasson. Budapest utolsó állomása Schacht keleteurópai körutjának, amelynek folyamán a Reichsbank elnöke ellátogat Belgrádba, Bukarestbe, Szófiába és Athénbe, hogy valamilyen formában rendezze azokat a függő kérdéseket, amelyek Németországnak a keleteurópai országokkal való áruforgalmát az utóbbi hónapok folyamán egyre nagyobb mértékben megnehezitették.

Forma szerint első helyen a kliringforgalom szerepel
ezeknek a tanácskozásoknak a programján, tényleg azonban sokkal fontosabb dologról volt szó, mint arról, hogy miképpen lehetne csökkenteni az öt keleteurópai országnak Németországban befagyott márkaköveteléseit. A német birodalom gazdasági egyensulyának lényeges kérdése, hogy áruforgalmát Keleteurópával szemben jelentékenyen emelje. Magyarország és a balkáni államok töltik be ujabban Németország gazdasági életében azt a szerepet, amelyet még néhány évvel ezelőtt a tengerentuli államok játszottak. Németország mezőgazdasági behozatali szükségletét ezekből az országokból fedezi és hogy élelmiszerbevásárlásait Keleteurópában fizesse, egyre nagyobb mértékben fekszik rá a német ipar a Balkánra.

Az „Ostraum” lett a német ipar expanziv törekvéseinek
legfontosabb célpontja és az „Ostraum” piacait Budapesttől Athénig kell kiszélesiteni és felfokoznia Németországnak, ha pótolni akarja azokat a piacait, amelyeket a Nyugaton és a tengeren tul az utolsó három évben elvesztett.

A német kereskedelmi statisztika világosan mutatja
ennek a fejlődésnek az utját. 1933-ban Németország kereskedelmi forgalma Magyarországgal és a Balkán-államokkal összesen 353 millió márka volt; ez az összeg 1935-ben nem kevesebb, mint 67 százalékkal 572 millió márkára emelkedett. 1936 első negyedében az emelkedés ismét ujabb 50 százalék volt. Ebből az összegből a német exportra 252.6 millió márka esett. Az áruforgalomban tehát jelentős passzivummal dolgozott a német export egészen dr. Schacht ismert exporttervének gyakorlati életbelépéséig, amelynek hatása 1936 első negyedében már nagy mértékben mutatkozott. A kereskedelmi mérleg passzivuma a Schacht-terv első három hónapjában 20.6 millióról 18.1 millióra csökkent és Schacht személyes megbeszéléseinek legfontosabb célja az, hogy ezt a passzivumot lehetőleg eltüntesse és Németország javára billentse a kereskedelmi forgalom mérlegét.

Az elgondolás az, hogy az „Ostraum” lássa el Németországot
mezőgazdasági cikkekkel, ezzel szemben azonban nyissa meg az eddiginél is nagyobb mértékben piacait a német ipar előtt és vegye fel a maximumát azoknak a német iparcikkeknek, amelyek a nyugati államokból kiszorultak. Döntően fontos lett Németország számára ez a probléma az utolsó hetekben, pontosabban: attól a pillanattól fogva, amikor az angol-dán kereskedelmi szerződést Londonban aláirták. Ez a szerződés ismét jelentékenyen megnövekedett exportot biztosit Dánia számára; a dánok kevésbbé vannak ráutalva arra, hogy Németország vegye át mezőgazdasági terményeiket és egyre kevésbbé lelkesednek a kliring-alapon létrejött üzletek iránt. A birodalom a dán vajért, a dán tojásért, sertéshusért tehát kénytelen lenne aranyban fizetni. Sokkal előnyösebb tehát számára, ha szükségletét Keleteurópából szerzi be kompenzációs alapon.

Hogy milyen jelentős érdekek állanak
dr. Schacht tervbevett tanácskozásainak homlokterében, azt kitünően bizonyitják Németország külkereskedelmi forgalmának számadatai. Bulgária exportjának a felét Németország vásárolta meg 1935 folyamán; Görögország exportjának egyharmadrészét, Magyrország exportjának egynegyedrészét és Jugoszlávia exportjának egyötödrészét Németországban helyezte el. Ezzel szemben Magyarország összes bevitelének egyötödét a német behozatal tette ki, Bulgária importjának pedig ötven százalékát Németországból fedezte. A keleteurópai országok sorában Románia csak valamivel kevésbbé fontos szerepet játszik, amennyiben Románia exportjának csak egyhetedrészét fedezte Németországból.

A német export expanziós törekvéseinek azonban akadályai a pénzügyi szempontok.
Németország passzivszaldója a keleteurópai országokkal szemben igen magas és ugy a birodalom, mint a keleteurópai hitelezők részéről felmerült az a kívánság, hogy a kliringszaldót csökkentsék. Ez a kliringszaldó ma körülbelül annyit tesz ki, mint amennyi a keleteurópai országok Németország felé irányuló külkereskedelmének egy évi feleslege. Ahhoz, hogy Németország csökkenthesse a kliringszaldót, exportra van szüksége ugyanezekbe az országokba. Az exportnak azonban sulyos akadálya, hogy a német iparcikkek drágák, dacára annak, hogy a német ipar a Schacht-terv életbeléptetése óta rejtett szubvencióval dolgozik. Ahhoz tehát, hogy Németország előtt az „Ostraum” piacainak kapui még tágabbra nyiljanak, legelsősorban az szükséges, hogy Németország csökkentse a befagyott márkakövetelések összegét.

A helyzet különösen kritikus Jugoszláviában,
ahol a német export az utolsó tizenkét hónap alatt óriási lépésekkel tört előre. Németország 21 millió márkával tartozott a mult év végén Jugoszláviának, amikor a jugoszlávok azzal fenyegetőztek, hogy máról-holnapra beszüntetnek mindenféle szállitást Németországba. Hosszas tárgyalások utána német ipar – Kruppék – megkapták a zenicai vasmüvek uj berendezésének szállitását és néhány nagy hidépitési megbizást azon az alapon, hogy Jugoszlávia mindezekért a szállitásokért semmit sem fizet, hanem a német gyárakat a birodalmi kormány elégiti ki a befagyott márkákból. Ilyen módon sikerült több millióval redukálni a befagyott passzivszaldót. Viszont Jugoszlávia még igy is ráfizetett az üzletre, mert a Krupp-féle ajánlat kimutathatóan jóval drágább volt, mint a többi külföldi ajánlattevő.

Magyarország kétségkivül legelső helyen áll a német export- és importtervekben.
Élelmiszerbevásárlásait Németország 1935-ben megkétszerezte Magyarországon és 34.2 millióról 77.9 millió márkára emelte fel magyarországi bevásárlásait. Ugyanekkor Németországból Magyarország felé irányuló export 38.1 millió márkáról 62.9 millió márkára emelkedett. 1936 első negyedében a két ország közötti kereskedelmi forgalom mérlege még erősebben Magyarország javára billent. Az exportfelesleg Magyarország javára három hónap alatt 13.3 millió márkát tett ki. 1935-ben Németország vásárolta meg a magyar huskivitel 80 százalékát, a magyar zsirkivitel 56 százalékát és a magyar gyümölcskivitel 62 százalékát.

Ezzel szemben a német export nehezen tud boldogulni
Magyarországon, mert a kliringforgalomban a német márkáért 19-20 százalék felárat kell fizetni. Ez a magyarázata annak, hogy mig 1936 első negyedében Németország bevitele Magyarországról 15.9 millió márkáról 31.3 millió márkára emelkedett, addig ugyanez alatt az idő alatt a Németországból Magyarországba irányuló export csak 15.5 millió márkát tett ki. Magyarország aktivszaldója a német kliringforgalomban e perben 25 millió márka, azaz éppen másfélszerese annak az összegnek, amely egy év alatt a kliringforgalomban Magyarország javára mutatkozott.

Németország ma kétségkivül tisztában van azzal,
hogy a Keleteurópa felé irányuló tervei megvalósitásának előfeltétele: a befagyott márkaszámla csökkentése. Vagy a behozatalt kell csökkenteni, ami majdnem lehetetlen, vagy a német exportot kell fokozni, ami viszont csak ugy lehetséges, ha Németország nem kér felárat az exportmárkára és ipari cikkeit az eddiginél lényegesen olcsóbban szállitja. Ez az utóbbi megoldás természetesen azt jelentené, hogy a német ipar olyan minimális nyereséggel lenne kénytelen eladni gyártmányait, amely illuzórikussá tenné az egész keleteurópai export anyagi értékét.

Másrészt Németországnak akkora érdeke
a Keleteurópa felé irányuló kereskedelmi forgalom további fellenditése, hogy valószinüleg hajlandó lesz erre az áldozatra. Ez persze az ortodox nemzetgazdaság minden szabályának a fejetetejére való állitása, de ma már, amikor az egész világon szakitottak az ortodox nemzetgazdasággal, ez a megoldás sem lehetetlen. Sőt: a megoldás nem is járna veszteséggel Németországra. A német ipar nem veszit semmit, mert az ugynevezett „ipari kiegyenlitési alapból” legfeljebb több szubvenciót kap; a német állam sem veszit semmit, mert sem aranyat, sem valutát nem kell adnia a behozott mezőgazdasági terményekért.

Vezető német gazdasági körökben
mindenesetre igen nagy fontosságot tulajdonitanak Schacht utjának és a személyes megbeszélést követő tanácskozásoknak. Dr. Schacht kitünő tárgyaló, a külkereskedelem problémáit a lehető legalaposabban ismeri és Berlinben biznak benne, hogy komoly eredményekkel fog balkáni körutjáról hazatérni. A feladat, amelynek elvégzésére vállalkozott, igen nagy: biztositani továbbra is Németország zavartalan ellátását mezőgazdasági cikkekkel, kiszélesiteni Németország exportpiacait és csökkenteni Németország adósságait az olcsóbb exportmárka kompenzációs lehetőségeivel.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Apróságok Apróságok
Zártkörű magyar bál volt szombat este a Hungáriában, a hölgyek...
Csontváz a sziklasirban Csontváz a sziklasirban
Angol tudósok borzalmas leletre akadtak Kaliforniában végzett...
A petroleum kartell A petroleum kartell
A petroleum kartell létrejötte óta az uj finomitóknak egész sora...
A fácánok, mint földrengésjóslók A fácánok, mint földrengésjóslók
Ismeretes, hogy a legtöbb állat, de főként a madarak jóelőre megérzik...
Olaszország meg nem támadási szerződést köt Jugoszláviával Olaszország meg nem támadási szerződést köt Jugoszláviával
Politikai körökben komoly formában tárgyalják a párizsi...
Göbbels cikke a front hangulatáról Göbbels cikke a front hangulatáról
Göbbels német propaganda miniszter a Reich cimü folyóirat vasárnapi...
A debreceni Tóth legyőzte a budapesti tornászokat A debreceni Tóth legyőzte a budapesti tornászokat
A Debreceni Torna Egylet 70 éves jubileuma alkalmából Budapest és...
A világ gabonatermése 1923-ban A világ gabonatermése 1923-ban
A világ 1923. évi gabonatermése felülmulta az előző évit, de még...
Oláhország forradalom előtt Oláhország forradalom előtt
Az Humanité legujabb száma borzalmas adatokat közöl az oláh reakció...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98