Dtum
Login with Facebookk
1936 | Január

Kereskedelempolitikai tárgyalásaink Berlintől – Bukarestig

Érthető az az érdeklődés, amellyel a közvélemény, elsősorban a mezőgazdaság, Winchkler kereskedelmi miniszter németországi útját kísérte. Németország többet vett fel az utolsó esztendőben termékeinkből, mint a szomszédos Ausztria, ennek földrajzi közelsége, a zavartalan barátság és a római egyezmény ellenére. Különösen élő állatok és állati termékek, sertészsír, szalonna vásárlása tekintetében vezetett Németország.

A németországi sertés- és zsírvásárlásnak van persze ellentétele is
s most nem is arra utalunk legelső sorban, hogy milyen módon történik ezeknek az értékes élelmiszereknek a kifizetése, hanem arra, hogy az 1935-ik évben több mint 30 millió értékű tengerit kellett importálni, azért, hogy a hízlalást a belső fogyasztás és az export által megkívánt szinten tarthassuk. Egyedül december hónapban az import megközelítette a 10 millió pengőt. Ez annyit jelent, hogy az 1934. évvel összehasonlítva a kukoricabehozatal – 30 millióval emelkedett, vagyis 1934-ben nem kellett importálnunk semmit, míg a mult évi katasztrofális termés miatt minden szükségletünket a külföldről kellett beszereznünk. Joggal merülhet fel tehát az a kérdés, vajjon kereskedelempolitikailag megfelelő-e, gazdaságos-e ilyen mértékben fokozni az exportot, amely csak a tengeriimport növelésével tartható fenn?

A számok amellett szólanak,
hogy takarmányínség miatt úgyszólván még fokozott import árán is érdemes hízlalni. A tengeribehozatal növelésével szemben ugyanis az elmult esztendőben 1934-gyel összehasonlítva, emelkedett a sertéskivitel 9 millió pengővel, a húskivitel 15.2 millió pengővel, a zsírkivitel 11.8 millió pengővel, szóval összesen 36 millió pengővel. A Gazdaságkutató Intézet legutolsó jelentésének számai is rentábilisnak mondják a sertéshízlalást: a rentabilitás indexe az 1928-1930. évek átlaga alapján számítva a legkedvezőbb időszakban 73 volt, 1935 végén pedig 130 körül járt. A takarmányárak 16-33%-kal emelkedtek, a hízott sertés árai ennél nagyobb mértékben, 45%-kal.

Aggályos és feltétlenül javítandó csak két körülmény maradt!

Az egyik: a sovány sertés ára nagyon alacsony, vagyis maguk a termelő gazdák, különösen a kisgazdások ennek a nagy exportnak nem látják elég hasznát. A másik: a fizetés kérdése. Maga Winchkler egyik Németországban tett nyilatkozatában utalt arra, hogy Németországból nemcsak iparcikkeket, hanem nyersanyagokat is óhajtunk vásárolni. Ez a legtermészetesebb kívánság! Németország évtizedeken át, akkor is, midőn mérlegünk vele szemben a mi hátrányunkra rendkívül kedvezőtlen volt, mindig közvetített számunkra tengerentúli nyersanyagokat, amelyeket nem tudunk nélkülözni. Most aztán a helyzet úgy alakult, hogy a német közvetítés azon a ponton, ahol nekünk előnyös volna, háttérbe szorult.

Ausztria például több nyersfémet szállított nekünk
a mult esztendőben, mint a hatalmas Németország, holott a nyersfémeknek nem igazi termelője, sem az egyik, sem a másik állam. Nyersbőrbeszerzés tekintetében is fontosabbá vált Ausztria, mint Németország. Természetes és jogos kívánság tehát, hogy a német élelmiszerpiac helyzetének javításával párhuzamosan javuljon a magyar nyersanyagbeszerzés helyzete is!

A kukorica további behozatala e pillanatban még nem tisztázott.
Megjelent a piacon tengerentúli áru s új, más megítélés alá esett a svájci frankkal fizetett hízott sertés és zsírtermelés exportálása. Eddig tudvalevőleg Romániából tudtunk kukoricát szerezni. Bukarestben most Nickl és Ferenczy Izsó vezetésével magyar delegáció tárgyal, éppen a magyar kivitel és a behozatal és a vele összefüggő fizetési kérdések tisztázása céljából.

Változás várható a magyar-angol fizetési forgalomban is
s ennek részleteiről megbeszélést folytatni – ezúttal első ízben – angol delegáció érkezett Budapestre.

A közeli napokban kell folytatni a magyar-osztrák tárgyalásokat
is, melyek egyik főtárgya a teljesen megakadt lisztkivitel elősegítése; ez annál fontosabb, mert egyelőre a búzakivitelhez fűzött remények sem teljesedtek. Igy hát az államok egész sorával kezdünk igen fontos kereskedelempolitikai tárgyalásokat az új év küszöbén…

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Sigray és Rassy követelik a kormány külpolitikájának megváltoztatását Sigray és Rassy követelik a kormány külpolitikájának...
Elsőnek gróf Sigray Antal tartotta meg beszámolóbeszédét: - Helyes...
A tulvilági élet
Newyorki ujságok érdekes hirt közöltek egy szellem megjelenéséről,...
Arany Tanárúrról tisztelettel Arany Tanárúrról tisztelettel
Nem sok író találkozik a világirodalomban, kinek élete oly tökéletes...
Antirevizionizmus – revizionizmus nélkül Antirevizionizmus – revizionizmus nélkül
Mussolini fasizmusa a nemzeti öntudatot, Hitler nácizmusa a faji...
Bakonyi sváb gyerek az agitátorképzőn Bakonyi sváb gyerek az agitátorképzőn
Harmadik napja vagyok Városföldön, a tündérszép bakonyi sváb faluban...
Beszélgetés az új, szegedi magyar filmgyárról Beszélgetés az új, szegedi magyar filmgyárról
Vincze Aladár főorvossal és Désy Alfréddel, a régi Star filmgyár...
Kígyót hipnotizált Kígyót hipnotizált
Eugene Duployen de Gyn, a bukaresti psychológiai intézet hirneves...
Üldözött, halállal fenyegetett és véresre vert egy titokzatos nő idegen hölgyeket Üldözött, halállal fenyegetett és véresre vert egy titokzatos nő...
Vasárnap délben haragos arcú, összeborzolt hajú, feltűnően hatalmas...
A magyar gyártmányu teherautók és autobuszok eladásának kiterjesztése A magyar gyártmányu teherautók és autobuszok eladásának...
A hosszu idő óta tartó nyomasztó gazdasági helyzet a magyar...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98