Dtum
Login with Facebookk
1937 | Július

Vita a Majális körül

Szinyei remekműve, a "Majális" állandóan foglalkoztatja a magyar művészetről elmélkedőket. Magyarázgatják, osztályozzák, helyét keresik az európai művészet történetében. Minthogy pedig az a nézet volt elterjedve eddig, hogy Szinyeinek ez a festménye impresszionista és pleinair-kép, ezt az állítást is revizió alá veszik.

Ezt tette legutóbb Rózsaffy Dezső dr. is, aki a dr. Lázár Béla képviselte állásponttal szemben a Szinyei-Társaság emlék-ünnepélyén tartott felolvasásában, mely a Magyar Művészet áprilisi számában jelent meg, következőképen dönti el a kérdést:

"Ha... valaki feltenné a kérdést, impresszionista festmény-e, pleinair festmény-e a "Majális"... mindkét kérdésre magától értetődőleg nemmel kellene válaszolnunk."

Rózsaffy állítását egyfelől az "impresszionista", másfelől a "pleinair" vonatkozásban kell megvizsgálnunk.

Abban, amit a "Majális" impresszionista voltáról mond, igazat kell neki adni. Valóban, a "Majális" nem egy pillanatnyi benyomás, nem egy esetleges természetű helyzet gyors ábrázolása. Komponált mű. Azaz hosszabb latolgatás és tervezgetés után született. "A képzelet szülötte, benső, festői elgondolás eredménye", hogy Rózsaffyt idézzük. Az impresszionizmussal csak némi vonatkozásokban rokon, végtelen frisseségében, üdeségében, de a témában is: egy társaság szabadban heverész az atmoszféra levegő és fény tüneményei között. Persze festési módjának részletessége és símasága igen messzire esik egy tipikus impresszionista festmény ábrázolási módjától, például: Manet "Rue de Berne"-jétől.

Jóval fogasabb kérdés a "Majális" "pleinair" jellege. Rózsaffy hosszasan ismerteti az impresszionisták festési módjait. Szerinte a "Majális" "pleinair" jellegét az dönti el, hogy hol és hogyan készült, műteremben-e vagy pedig a szabadban. Louis Réaut idézi:

"A realisták - vagyis Courbet és társai - követve elődeik eljárását, a műterem hűvös, mesterséges világításában festik az arcképeket, sőt tájképeket is, az impresszionisták szakítva hagyományos gyakorlattal, ehelyett kimennek a szabad levegőre festeni. Ezt nevezik "pleinairizmusnak."

Ha tehát pleinair-képnek csak azt fogadhatnók el, melyet valaki a szabadban festett, Rózsaffynak teljes igaza volna: a "Majális" nem pleinair-kép.


Azt hisszük azonban, hogy ez a felfogás csak külsőséges és lényegében egyáltalában nem állhat meg. Attól, hogy egy kép odakint készült-e, vagy nem, még mindig lehet pleinair-kép, aminthogy régebbi festők akárhányszor festettek a szabadban, néha még kész képeket is és igen sok tanulmányt, amelyek belső tulajdonságai tekintetében egyáltalában nem voltak pleinair-ábrázolások.

A lényeg itt alkalmasint nem az, hogy egy kép hol és hogyan készült, hanem az, hogy milyen. Ha a festmény az atmoszférikus tüneményeket is ábrázolja, ha a színek átalakulását napfényben, vagy napsütés közben vetődő árnyékokban híven tünteti fel, feltétlenül pleinair-kép. Az is mellékes, hogy mennyi szerepe volt benne komponálásnak, meggondolásnak, aminthogy tévedés volna azt hinni, hogy a pleinair-festők sohasem komponáltak. A kész eredmény a lényeges, a napsütött térben és árnyékaiban elhelyezkedő téma jellegzetes tüneményeinek szemléltetése.

Vajjon ebben a belsőbb és igazabb értelemben, szerintünk egyedül helyes felfogásban, pleinair-festmény-e a Majális"?

Feltétlenül az.

Vizsgáljuk csak meg a háttérben közeledő alakot, vagy az előtérben heverőket, vagy a pázsitot, melyre láthatatlan lombok kék árnyékokat vetnek. De még a legparányibb részlet is frissen leheli magából a szabad levegő fény-tüneményeit. Egészen mellékes tehát, hogy ezeket Szinyei közvetlen a szabadban másolta-e, vagy pedig emlékezetből képzelte el. És ezért éppen a "Majális" egyik legdöntőbb bizonyítéka annak, hogy pleinair-képet emlékezetből is lehet festeni, amit különben Rippl-Rónai és Csók is megtettek.

 

Viszont az is megállapítható, hogy a színek és vonalak felbontásában Szinyei "Majális"-a egyáltalában nem megy olyan messzire, mint a francia impresszionisták, részletezőbb is, de a pleinair lényege, a fény átalakító és módosító hatása bizonyos határig már megnyilvánul benne. Ezért Rózsaffy kategórikus tagadásával szemben azt kell állítanunk, hogy a ŤMajálisť pleinair-kép és éppen ez a tulajdonsága kapcsolja az impresszionizmus történetéhez, amit különben Meller Simon és Réau állításait elfogadva, Rózsaffy sem von kétségbe.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A páncélvonatok harca 1. A páncélvonatok harca 1.
A korszerű csapatszállítások zöme ma még vasúton bonyolódik le. Hiába...
Az Ő Felsége személye körüli miniszter lemondása Az Ő Felsége személye körüli miniszter lemondása
Gr.Széchenyi Manó, a Bécsben székelő magyar miniszter bejelentette...
Óriási kotrógép Óriási kotrógép
Ismeretlen, hogy az utóbbi évtizedekben az ugynevezett földmunkálatok...
Kovács Mária - Anyaság Kovács Mária - Anyaság
Mi várhatja úgyan szegényember fiát mikor oly tiszta derűt visz...
Csak röviden! Csak röviden!
Ő Felsége egy ízben valamilyen vidéki városban volt kénytelen pihenőt...
Tengerhajózási vállalataink forgalma Tengerhajózási vállalataink forgalma
Tengerhajózási vállalataink 1911. évi forgalma az előző évek...
Hamis ötven koronások Hamis ötven koronások
Pécsett és környékén néhány hét óta 50 koronás bankjegyek kerültek...
Operaházi kilátások Operaházi kilátások
Leghelyesebb lenne, ha a népszerű opera otthonát a Városi Színházba...
 Sztrájkba léptek a taxi-sofförök Sztrájkba léptek a taxi-sofförök
Vasárnap reggel váratlanul sztrájkba léptek az autotaxi-vállalatok...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98