Kolozsvár, július 11.
Amióta gróf Bethlen István karácsonyi és húsvéti cikkei a magyar-román modus vivendi körvonalait megrajzolták és néhány bukaresti politikus válasza elhangzott, mindenki várja a folytatást, de nem történt semmi. A romániai magyar párt hivatalos lapja, a „Keleti Ujság”, vasárnap újból napirendre tűzi a magyar-román közeledés ügyét. A cikk írója, Kalotay Gábor mindenekelőtt feleleveníti római találkozását Bethlen István gróffal, aki akkor Magyarország miniszterelnöke volt és az olasz-magyar barátsági szerződés megkötése végett járt az olasz fővárosban. „Elsősorban Romániával akarunk barátságot kötni!” – ezek voltak a miniszterelnök szavai.

Jóval később – 1932-ben – gróf Bethlen István Temesváron járt, ugyanakkor, amidőn Károly román király átutazott a városon. A világlapok sokat írtak a király és a nagy magyar államférfi találkozásáról s az a beszélgetés, amelyet Bethlen István akkor folytatott a „Keleti Ujság” munkatársával, ujabb bizonyság volt amellett, hogy Magyarország volt miniszterelnöke ismét napirendre fogja hozni adandó alkalommal a román-magyar közeledés problémáját. Ez meg is történt a karácsonyi és a húsvéti cikkekben, amelyeknek mély hatását az erdélyi magyarságra és a román politika számottevő tényezőire elvitatni nem lehet.

- „Bethlen és a jelenlegi magyar kormány – írja a Keleti Ujság vasárnapi cikke – annyi rokonszenvet mutattak egymással szemben az elmult hónapok politikai viharaiban, hogy a volt magyar miniszterelnöknek az erdélyi kérdésben vallott álláspontját olyannak lehet tekintetni, amely mögött a magyar közvélemény sorakozik. Láttuk most világosan, mit akar Magyarország, hogyan gondolkozik az erdélyi problémáról és milyen szándékokat táplál Romániával szemben?

Gróf Bethlen Istvánhoz fordultunk válaszért, megkérdeztük, mi ma a véleménye a Magyarország és Románia között létesítendő modus vivendiről, tehetők-e ebben az irányban további lépéteket?”

- Ebben a kérdésben a kezdeményező lépéseket már megtettem – felelte Bethlen István gróf. – Két ízben is nyilatkoztam és a magyar részről való jószándékot és hajlandóságot biztosítottam. Miután azonban olyan választ nem kaptam, amely az akció folytatását ezidőszerint számomra lehetővé tenné, ennélfogva nincs módomban az Ön kérdése alapján további fejtegetésekbe bocsátkozva esetleges új helyzetet teremteni.

A Keleti Ujság azzal folytatja cikkét, hogy Bethlennek ez a harmadik és rövid nyilatkozata bizonyos vonatkozásban kiegészíti az előbbi kettőt.

- "Ebből a nyilatkozatából ugyanis világosan kiolvashatjuk, - írja a lap - hogy amikor Bethlen a magyar részről való hajlandóság biztosításáról beszélt, akkor maga mögött kellett tudnia az egész magyar nemzetet.”