Dtum
Login with Facebookk
1937 | Május

Füsttel a hideg ellen!

Az ember most már ott tart, hogy bizonyos szűk területen harcba tud bocsátkozni a természettel. Valamikor csak rettegett félelmetes jelenségeitől: az égiháborútól, a villámcsapástól, az orkántól, a földrengéstől, a sziklaomlásoktól és a zabolátlan vizektől. Ez az ősi, páni félelem millió évek után ma is él az állatban: a ménes megszalad a közelgő vihar elől, a juhok reszketve összebújnak, a madár, a macska riadtan menekül, amikor az első szélroham végigseper a tájon.

Ebből a rettegésből született az embernél az imádkozás, a jó és rossz szellemnek képzete. A gyönge ember - mi mást tehetett volna? - elbújt a baj elől, szorongásában segítségért könyörgött és engesztelő áldozatokkal próbálta megbékíteni a haragos erőket. Később felismerte, hogy a természet gépezetét kérlelhetetlen örök törvények mozgatják, amelyek nincsenek tekintettel az emberre, de ugyanakkor ráeszmélt arra is, hogy a természet nagyszerű lehetőségeket kínál minden élő lénynek, csak élni kell tudni velük.

Száz és száz évek során könyörgésre fogta a dolgot. Ezer és ezer formában próbálta megengesztelni a természeti erőket. Az emberáldozattól a szimbolikus virágáldozatig brutális, és poétikus módon iparkodott megbékíteni a fenyegető erőket. Minden tudománya ellenére még ma is istentől kéri a segítséget, ha baj közeledik, de azért - parányi területen - felveszi a harcot is, hogy megmentse keze munkáját. Világszerte a tudományos intézetek százai foglalkoznak a természetadta problémákkal és tudósok ezrei törik a fejüket a megoldásokon.

Millió és millió mezőgazda aggódva figyeli ezt a munkát. Az élete tragikus. Egyik szeme a földön, a másik az égbolton állandóan érzi a maga szörnyű tehetetlenségét. Retteg az aszálytól, a jégtől és a fagytól. Reggel ott áll a viruló határban és boldogan szemléli a föld gyönyörű áldását. Délre jégtől sujtottan, élettelenül a sárban hever minden, ami néhány órával f pompájában mosolygott. Irtóztató a pusztulás és szörnyű a fájdalom, amely a dolgos gazda szívét hasogatja!

Más kép. Dús a szőlő, üde, zöld, csupa élet. Aranysárgán megy le a nap. A tiszta, holdfényes éjszakában, mint a rabló, közeledik a - fagy. Reggelre fekete, halott minden. Egy esztendő munkájának vége!

Természetes tehát, hogy az ember a maga tudományát elsősorban ennek a védelemnek a szolgálatába állítja. Kis, lokális jelentőségű eredmények már mutatkoznak is, de mik azok az egészhez viszonyítva? A tudomány egy-egy helyen meg tudja csapolni a felhőt - de csak akkor, ha van. Az aszály ellen öntözőrendszereket tud építeni, a jégfelhővel is harcba bocsátkozik és durva viharágyújával elkergeti a maga határából.

Ujabban erősen megszaporodtak a kísérletek, amelyek a fagy elhárítását célozzák. Két tudománynak kell összefogni ezen a téren: a meteorológiának, mint őrtálló és figyelő szervnek és a növényélettani kutatásnak, amely a gyógyító orvos szerepét játssza.

Németországban. Trierben működik egy ilyen intézet, az „Institut für Klimaforschung.” A német tudósok a fagy elleni védekezés – céljából hosszú megfigyelés után többféle eljárást állapítottak meg, amelyek közül - furcsán hangzik - a szőlők fűtése vált be a legjobban. Hét-hét méter távolságban külön e célra szerkesztett csőszerű kályhákat állítanak fel a szőlőkben s a kályhákat a legolcsóbb barnaszénnel fűtik. A sűrűn beültetett, magas karózású szőlőkben a meleg még a szabad ég alatt is annyira megreked, hogy megakadályozza az indák és a virág elfagyását.

Másik védekezési eljárásuk: a köd. A fagy tudvalevően úgy következik be, hogy tiszta, felhőtlen éjjeleken nincs, ami a föld melegének gyors kisugárzását hátráltassa. Mesterséges ködöt bocsátanak tehát a szőlőkre. A lomhán elterpeszkedő köd, mint sűrű kárpit terül el a talaj fölött és visszaveri a földre a gyorsan elillanó meleget. Megint másik módszer a szőlők körülültetése erdővel. A fák feltartóztatják a hegyről „leguruló” fagyot és így védik meg a pusztulástól a termést.

A magyar földmívelésügyi minisztérium természetesen szintén rendelkezik hasonló célú tudományos intézettel. A szőlő- és borgazdasági kísérleti állomáson szorgos munka folyik, tudósai ismerik a külföldön már elért eredményeket, de működésüket elsősorban a speciálisan magyar viszonyokra állítják be.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Szénnel fűtött kályha Talajhőmérőzés A szőlőtőkék ködbe borítása Ködfejlesztő szőlőmunkás
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Németország – Magyarország 1:0 (1:0) Németország – Magyarország 1:0 (1:0)
A világháború hullámai lassankint elcsendesednek. Visszatér az élet...
Eötvös Zoltán nagyszerű rekordot futott Eötvös Zoltán nagyszerű rekordot futott
A városligeti műjégpályán a BKE háziversenyének keretében Eötvös...
Uj gyógyszer a súlyos vérszegénység ellen Uj gyógyszer a súlyos vérszegénység ellen
Az idei orvosi Nobel-díjat három amerikai orvos nyerte el, akik...
A jegeskávé összetétele A jegeskávé összetétele
Jegeskávét olyan rendesen isznak most már az emberek a kávéházakban,...
Merénylet az olasz király ellen Merénylet az olasz király ellen
Óriási szenzácziót keltett az a hír, a mely lapunk zártakor...
Az éjszaki sark Az éjszaki sark
Sejtelmes csodás világa az éjszaki sarkvidéknek mind jobban vonzza az...
Golyó találta az eleven céltáblát Golyó találta az eleven céltáblát
Buffalo feleségével együtt évek óta járja a külföld nagyobb városait...
Az MBOSz válogató versenye Az MBOSz válogató versenye
A régi képviselőház már fél órával az MBOSz válogató versenyének...
Szoborszállitás automobilon Szoborszállitás automobilon
Különös szoborszállításnak voltak tanui a múlt napokban a párisiak. ...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98