Dtum
Login with Facebookk
1938 | Április

A Kormányzó szózata a nemzethez

Budapest, április 3.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója vasárnap délután ½ 7 órakor a következő rádiószózatot intézte a nemzethez:
Magyarország volt eddig a közelmult években a maga szűkre szabott határai közt a belső rend és nyugalom szigete. Igy éreztük mi, akik benne élünk és ezt állapították meg mindazok az idegenek is, akik nálunk megfordullak.  A legutóbbi napokban valami sajátságos bizonytalanságérzés, sőt aggodalom lett úrrá sokaknak a lelkén és ennek a felismerése indított arra, begy megvilágítsam a helyzetet és utat mutassak a közvéleménynek.


Hogy mi az oka annak a nyugtalanságnak és izgalomban, amely itt sokakon erőt vett, azt józan ésszel bajos megérteni, mert erre valójába nincsen semmi ok. Ezt a nyugtalanságot csak azok a nagy nemzetközi események válthatták ki, amelyek a közelmultban zajlottak le; de hogy ezek nálunk izgalmat idézhettek fel egyesek lelkében, az egyedül az illetők tájékozatlanságából eredhet.


Mert hiszen, aki tiszta fejjel és látó szemmel ítéli meg az eseményeket, annak tudnia kell, hogy Ausztriának Németországgal történt egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak, egyesült egy másik régi jó barátainkkal és hűséges fegyvertársukkal, azzal a Németországgal, amely mindig éltre-halálra megbízható és szótartó szövetségese volt barátainak a történelem tanusága szerint.


Ennyi az egész, egyéb a mi szempontunkból nem történt. Egy ilyen látszólag váratlanul, hirtelen bekövetkezett, nagy nemzetközi esemény természetesen bizonyos megrázkódtatásokkal jár. Hogy egyesek boldog elragadtatásba ejtett, másokban viszont régi, szép emlékek múlásán érzett, méla bánatot idézett fel, azon nem lehet csodálkozni. Egyébként azonban minket ez az egyesülés nem érint, már csak azért sem, mert csak látszólag következett be váratlanul. Az egyesülés évszázados óhaja volt a németségnek és előbb-utóbb már csak azért is meg kellett, hogy történjék, mert az osztrák nép sohasem volt hozzászokva ilyen szűk határokhoz és nem volt szokva ahhoz sem, hogy ne legyen szava a nemzetközi kérdésekben.


Hogy ez az esemény a mi határainkon belül mégis ilye hullámukat kavart fel, annak inkább az a magyarázata, hogy azok, akik a zavarosban szeretnek halászni, ezt az alkalmat használták fel a céljaiknak megfelelő nyugtalanság felidézésére.


Pedig ez hiábavaló kísérlet! Mert pillanatokra terjedő izgalmat rémhírek terjesztésével fel lehet idézni, de arra nézve megnyugtathatok mindenkit, hogy a rendet és nyugalmat ebben az országban bűntetlenül nem fogja megzavarni senki!


Nem volt könnyű ezt a nemzetet, amelyet számtalan szerencsétlen véletlennek az összejátszása, továbbá tudatlanság, sőt rosszakarat annyira sujtott és olyan koldussá lett, talpraállítani, fenyegető katasztrófáktól megóvni. Nehéz feladat volt véderejének alapját lerakni, pénzügyeit rendbehozni, főleg, mikor még a múlhatatlanul szükséges egység is annyira hiányzott belőle. Mindez azonban Isten segítségével mégis sikerült és mást végre hosszú és szorgos munkával elértük, hogy ráléphettünk arra az útra, amíg a nemzet jólétéhez és boldogságához vezet.


A miniszterelnök úr nyilvánosságra hozta azt a tervet, amelyet öt év alatt, de reméljük, még gyorsabban meg tudunk valósítani és amely pótolni van hivatva sok mindent, amivel mostoha sorsunk miatt úgy honvédségünk fejlesztése, mint mélyreható szociális és gazdasági reformok terén is elmaradtunk.


Első helyen áll ezek közt honvédségünk kiépítése. Én soha nem akartam és nem akarom a jövőben sem fajomat fejjel a falnak vinni. Eleget pocsékolták a magyar vért a multban, eleget omlott az ezer éven át a nyugati keresztény kultúra védelmében. Ezért vagyunk, sajnos, ilyen kevesen, pedig ötszáz évvel ezelőtt ugyanannyi magyar élt a világon, mint angol. De honvédségünk kiépítésére múlhatatlaul szükségünk van azért, hogy határaink között biztonságban érezhessük magunkat, mert a reánk váró komoly építőmunkának ez a biztonságérzés egyik legfőbb feltétele.


Ezt várjuk az ötéves terv megvalósításától: de hoz ezenkívül általános jólétet is, mert munkát fog adni mindenkinek és hatalmasan megfogja indítani az ország gazdasági vérkeringését. Ennek a tervnek ezt a nagy jelentőségég minden jóakaratú ember megértette, elismerte és helyeselte ebben az országban, de aztán jöttek a rémhírterjesztők és néhány nap alatt iparkodtak annak reményt, bizalmat és megnyugvást kellő hatását aláásni. De hazug hírekkel csak pillanatokra lehet megzavarni a közhangulatot, mert a józan belátás, amely a mi fajunknak egyik legjobb tulajdonsága, felül kell, hogy kerekedjék a rosszakaratszülte meséken.

 

Mi, magyarok szabadságszerető nép vagyunk. Nem tudunk élni szabadság nélkül, de visszaélni a szabadsággal nem szabad.  A szabadság biztosítéka az alkotmány: de ugyanez a biztosítéka annak is, hogy az államügyek vezetéséhez csak olyan férfiak juthatnak, akik hivatottságukat és rátermettségüket kimutatták és ezzel az alkotmányos tényezők bizalmát megnyerték.


Mennyi tudás, gyakorlat, megbízhatóság élettapasztalat, jellemszilárdság és mennyi tehetség kell ahhoz, hogy valaki egy vezető állasban meg tudja a helyét állni! Még egy gyárüzem, egy gazdaság, vagy egy kórház vezetéséhez is különös képességek kellenek, hát meg egy ország ügyeinek az intézéséhez! Nem elég, hogy valaki önmagát kinevezze világmegváltónak és frázisokkal, jelszavakkal, ügyes demagógiával a tömegek sőt esetleg ingatagabb jellemű intelligensebb csoportokat is félre tudjon vezetni.


Könnyű például földosztást ígérni, de azon nem lehet változtatni, hogy Magyarország kilencmillió holdnyi szántóföldjéből nem juthat több fejenként a kilencmillió magyarnak egy-egy holdnál. Egy hold földből pedig nem lehet megélni. De ha mindenkinek ezer holdat adhatnánk, akkor még nem lenne, aki a földet megmunkálja.


Különbség az emberek közt foglalkozásban, tehetségben, vagyonban és életmódban mindig volt és igaz is. Enélkül megállna az élet. Ez éppen olyan természeti törvény, mint az, hogy két egyforma veréb, de két egyforma falevél sincs a világon. Természeti törvényen pedig ember nem változtathat semmiképpen, demagóg jelszavakkal legkevésbé: Törekednünk kell arra, hogy biztosítsuk a tisztességes megélhetést mindenkinek aki dolgozni tud és akar, továbbá, hogy az elesetteken és szűkölködőkön szeretettel és jótékony szociális intézményekkel segítsünk. Erre nézve el is követünk minden lehetőt és ennek sikeres megoldásához nagyban hozzá fog járulni az ötéves terv megvalósítása. De éppen ehhez kell a legnagyobb belső rend és nyugalom.


Ennek a föltétele a hadsereg. Ha ez a szerv egészséges, az ország minden polgára nyugodtan élhet.  A mi népünk kitűnő katonai rátermettsége mellett a hadsereg értéke annyi, mint a tisztikar értéke. A mi tisztikarunk pedig elsőrangú. Noha a hadseregnek ezt a jelentőségét ma mindenki ismeri és mindenki tudja, hogy a politizáló hadsereg nemcsak értéktelen, de a nemzet összessége és kivétel nélkül minden egyes polgára szempontjából is káros: mégis akadtak az utóbbi időben egyesek, akik azt hitték, hogy ezt a tisztikart is meg lehetne környékezni és politikai mentes egységét meg lehetne bontani.


Ezek a törekvés – nyugodt vagyok – nem fog sikerülni soha. De azokat, akik bár ideális köpenybe burkoltan, mégis egyéni érvényesülésünk biztosítása céljából kísérleteznek, figyelmeztetem: el a kézzel a hadsereg közeléből! A tisztikar tudja,hogy a hadsereg pártok felett csak az egész nemzeté lehet!


A nemzet katonai rátermettsége mellett, s mi nehéz politikai és földrajzi helyzetünkben az is hozzájárul Magyarország ezeréves életben maradásához, hogy a magyar politikát mindig megbízhatóság, előkelő gondolkodás és magas erkölcs irányította. Ehhez tartjuk magunkat a jövőben. Ettől eltérni és forradalmi módszerekhez nyúlni – nem engedek.

 

A legfontosabb, hogy  az országépítő munkából mindeni iparkodjék a maga részét kivenni azon a helyen, ahová hivatása rendelte. Nem először hangoztatom, hogy mennyire fontos lenne, ha értékes magyar fiatalságunk legyőzné azokat az üres előítéleteket, amelyek a kereskedelmi és általában az üzleti pályáktól visszatartják és megmutatná, hogy erre is megvan a rátermettsége.


A nagy nyugati államok fiaiban sohasem volt meg az a nagy idegenkedés az ipari, kereskedelmi és pénzügyi pályáktól, mint bennünk, magyarokban. Ott ebben a tekintetben jóval előbbre vannak, nekünk azonban még sok ezen a téren a tanulnivalónk. De csak hozzá kell kezdeni, szívvel-lélekkel, szorgalommal kell dolgozni és a siker nem maradhat el!


A népek boldogulásának egyik leghathatósabb eszköze a kereskedelem. Kivétel nélkül minden gazdag, boldog és hatalmas nemzet a kereskedelmi hajózásnak köszönhette és köszönheti felvirágzását. Gondoljunk a föníciaiakra Kartágóra, Athénra, a normannokra, a spanyolokra, Velencére, Hollandiára és Angliára. Ez az út előttünk is nyitva áll, mert a szabadkikötőnket a Közel-Kelet kereskedelmének központjává tehetjük és ezzel a jólét és gazdaság forrását nyithatjuk meg a nemzet számára.

 

Ehhez azonban munka kell! Becsületes, komoly munka, sőt a munka szeretete. Itt van a helyzet kulcsa és csakis itt, nem pedig az uccán és demagóg szólamokban. Különösen fontos ennek a belátása ma, mikor külpolitikailag is kezd a helyzet lassacskán tisztulni.

 

A Népszövetség elvesztette korábbi jelentőségét az európai politikában. Egy ideális Népszövetségnek a feladata a háború okainak a kiküszöbölése lenne, a viszonyok újból való rendezése által, mert az igazságtalanság talajában a béke nem virágozhatik. Minthogy azonban a Népszövetség ezt a feladatát mindeddig nem teljesítette, az elrendeződés folyamata megindult a Népszövetség nélkül is.


A helyzetet azonban helyesen csak az ítélheti meg, aki teljesen tisztában van a viszonyukkal, ismeri a tényállást, tájékozva van mindenről, vagyis akinek a kezében a szálak összefutnak. A nagyközönség nem tudhatja, hogy mi történik, mi nem, tehát legokosabban teszi, ha a felelős kormányzatban, amelyről nem teheti fel, hogy tájékozatlan, éppen úgy megbízik, mint én.


A parlamenti életben a mindenkori ellenzék feladata a bírálat és az ellenőrzés. Erre szükség is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenzéknek kötelessége a jóra is azt mondani, hogy rossz, ha az a kormányból ered.


Hogy, a tervbevett, áldozatokkal járó, hatalmas, országépítő munkát végezhessük és az meg is hozza azt a nagy fellendülést, amit várunk tőle, ahhoz úgy a politikai, mint a gazdaság hátterében nyugalomra és bizalomra van szükség. Ilyen kis ország ilyen nagy feladatot csak komoly összetartással képes megoldani. Súlyosan vét hazája ellen mindenki, aki ezekben az időkben az egységet megbontva széthúzásra izgat és a nemzet boldogulása helyett a maga egyéni érvényesülését keresi.


Meg kell szűnnie annak ebben az országban, hogy mindenki jogot formáljon a külpolitika irányításához és a belső nyugalmat bármi módon is zavarni merje. Összetartás nélkül nincs fegyelem, fegyelem nélkül még egy kis üzemet sem lehet vezetni, nemhogy egy országot.


Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy a nyugalmat továbbra is biztosítsam! De szükségesnek tartottam azért is, hogy azokat, akik itt akármiféle irányban nyugtalanságot és egyenetlenséget próbálnak színtani, figyelmeztessem a szigorú követelményekre. Egyszer már megmutattuk 1919 után, hogy a rendbontó elemektől meg tudjuk tisztítani hazánkat és nemzetünket és most is biztosíthatom az országot, hogy abból, amit akkor tudtunk, nem felejtettünk el semmit sem!


Én csak magyar célkitűzéseket ismerek és tűrhetek és csak törvényes eszközöket ezeknek a céloknak az elérésére!


Bizom a magyar nép józanságában és hazaszeretetében és bízom abban, hogyha összefogunk, Isten is meg fog bennünket segíteni!

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Pénzhamisitók Ujpesten Pénzhamisitók Ujpesten
Ujpest régebben a hatosairól volt hires, mostanában már nagyobbra...
A szabadkőmüvesség szerepe a világháboruban A szabadkőmüvesség szerepe a világháboruban
A vármegyeháza nagytermében vasárnap este nagy közönség gyült össze,...
Zita exkirályné -Károlyitól féltette a férjét Zita exkirályné -Károlyitól féltette a férjét
Éppen most egy esztendeje történt Károly király családjával együtt...
Fischer Tibor a harctéren Fischer Tibor a harctéren
Fischer Tibor nehézsulyu birkozó bajnokunk mint mérnök-hadnagy...
Érdekes ujdonságok a Gazdaságkutató ezévi programjában Érdekes ujdonságok a Gazdaságkutató ezévi programjában
Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke foglalta el a mult...
Angol katonák leszerelése Angol katonák leszerelése
Angolország is leszereli már háborus hadseregét. Most folyik ott a...
Két kalapmodell Két kalapmodell
A kis kalapok határozottan harczra keltek óriás testvéreikkel, s...
Amit Amerikától tanulhatunk… Amit Amerikától tanulhatunk…
A világ minden tájáról összegyültek honfitársaink, akiket egybehivott...
Jegyesem - Sully Prudhomme verse Jegyesem - Sully Prudhomme verse
A hitvestársat kit szivemnek szánt a végzet, Betöltni ifjú vágyamat....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98