Nemrég avatták fel az angliai Middlesex grófság Hayes városában, a Fairey-repülőgépgyár telepén a világ egyik legnagyobb szélalagútját, amelynek óránként 233 kilométere sebességű mesterséges orkánjában a gyár új bombavető repülőgépeinek kicsinyített mintáit vetik különböző kísérletek alá.

A szerzett tapasztalatok alapján építik meg azután nagyban a gépeket. Így gyakran olyan felfedezésekre jutnak a repülőtechnikusok, melyek révén a gépek gyorsasága és szállítható bombarakománya jelentékenyen nő. A szélalagutak ezért féltékenyen őrzött tudományos intézetek és csak ritkán engedik meg idegeneknek a bejutást.

Sárkánybarlangok ma is léteznek.

Nem vad hegyóriások kötött, sötét sziklák oldalában. mint a mesék sárkány lyukai, vagy mint azok az üregek, amelyek valaha az ősvilági szörnyeknek szolgáltak lakóhelyekül. Nem, a mai kor, a huszadik század sárkánybarlangjai nincsenek ilyen félreeső, barátságtalan helyen, bár néha nehezebb megközelíteni őket, mint a mesebeli sárkánytanyákat. Ott rejtőznek rendszerint nagy ipartelepek, kísérleti intézetek, katonai arzenálok épületcsoportjai között, ahová közönséges halandónak nincs szabad bejárása.

Szigorú őrség áll a kapu előtt és jól végigmustrálja az ujságírót vagy hírlapfényképészt, aki modern Siegfridként, kard helyett töltőtollal és fényképezőgéppel kezében kísérli meg a behatolást a hét lakattal őrzött helyre. Néha (mint mellékelt képünk bizonyítja) sikerül a merész vállalkozás. A tudósítót jó szerencséje ezer akadályon át elveteti a féltve őrzött rejtekbe. És mit lát?

Mellette, körülötte, felette boltozatot falak domborulnak. Roppant, alagútszerű építmény belsejében van. Kísérőjének egy intésére, valahol távol, a homályban, zúgni kezd egy láthatatlan hangforrás. A zúgással együtt élénk szélroham csap ki az alagút száján.

Amint a lárma erősbödik, úgy nő a széláramlat ereje, annyira, hogy az ujságíró alig bírja kalapját kabátját tartani. Végül viharrá fokozódik és idegremegtető bömbölés közepette olyan orkán süvít végig a barlangon, hogy szinte falhoz nyomja az embert, elveszi lélegzetét és majd lesodorja lábáról.

Ez a modern sárkánybarlang: a szélcsatorna. A rejtélyes zúgó valami a végében dolgozó villamos szélkerék, mely mesterséges viharszerű légáramot kerget végig rajta. A sárkány pedig, mely ebben a barlangban lakik, vagy helyesebben születik, semmi más, mint a - repülőgép.

Mielőtt megépítenek egy újfajta repülőgépet, előbb megcsinálják kicsiben. Az apró, de milliméterre élethű, hajszálpontos mintát azután felfüggesztik a szélcsatornában, úgyhogy a légáram szárnyait, kormányait és minden alkotórészét szabadon érje. Elindítják a szélkereket és a modellt a repülő tudósok szavajárása szerint – „megfuvatják”. Eközben az egyes alkatrészekkel összekötött finom műszerek segítségével megfigyelik, milyen hatást fejt ki rájuk a szélnyomás, hogyan viselkednek különböző erejű légáramlatokban.

Közben kiderülnek a tervezet esetleges hibái, fogyatékosságai: azokat mingyárt ki is javítják és a mintát újból kipróbállak egészen addig, amis teljesen megfelel a követelményeknek. Csak azután építik meg nagyban a repülőgépet, mert valószínű, hogy az repülés közben épúgy megállja majd helyét a nyugtalan, viharzó levegőtengerben, mint kicsinyített mintája a szélalagút műorkánjában.

Persze ne csak a békés utasszállító gépmadár és postarepülőgép legyen gyors és teherbíró, hanem a bombavető is, hogy minél kiadósabban szórhassa halálos terhét az ellenségre! A huszadik század rettegett tűzokádó sárkányai, a bombavető repülőgépek napjainkban már félelmessé tökéletesedtek. S ez is a tudományos szélcsatorna-kísérleteknek köszönhető.

Ott nevelődtek nagyra, gyorsra, erősre s jórészt ott szerezték meg a romboló erőt is. Mondani sem kell persze hogy minden állam féltékenyen őrzi hadirepülőgépeinek szerkezeti részleteit s ez az oka annak, hogy ezeket a modern sárkánybarlangokat olyan nehéz megközelíteni.

A világ leghatalmasabb szélalagútja Amerikában működik. Állami tulajdon, mint a legtöbb ilyen intézmény. Akkora, hogy egy középszerű ház is elférne benne s nem apró mintákat, hanem teljes nagyságú gépeket helyeznek a boltozat alatt vágtató mesterséges szélviharba. A világ legnagyobb magánkézben levő szélcsatornája viszont Angliában található.

Nemrég építtette Hayesben a Fairey-repülőgépgyár, a legnagyobb angol légijárműipartelepek egyike, hogy saját tervezésű hadigépeit kipróbálhassa benne. Az új kísérleti intézetet az angol légügyi miniszter jelenlétében avatták fel, aki az ünnepség során kíséretével együtt be is ment az alagútba, részletesen tanulmányozta szerkezetét és a benne felfüggesztett gépmodellt, mely a gyár egyik legújabb bombavetőjének volt a mintája.

Az alagút 33 méter hosszú és szélkereke teljes erővel forogván, óránként 233 kilométeres sebességű légáramlatot kavarhat.