Dtum
Login with Facebookk
1939 | November

Mi történik a viaszlemezzel?

Régebben, ha a viaszlemezre elkészült a hangfelvétel, grafit- vagy bronzporral ecsetelték be a lemezt, hogy a galvánfürdő számára érzékennyé tegyék. Itt rakódott rá a vastag rézréteg, amiről azután sokszorosítani tudtak a lemezeket mechanikus úton.

Ez az eljárás azonban hosszadalmas és főképpen bizonytalan volt; egyrészt maga a viaszlemez megsérülhetett, amikor a felvevőhelyről a gyárba szállítottak, másrészt pedig igen gyakran előfordult, hogy a grafitpor egyenlőtlenül rakódott le és eltorzította a finom barázdákat. Csak akkor sikerült jobb megoldást találni, amikor a modern vacuum és magasfeszültségű, technika lehetővé tette a nemes fémek porlasztását.

Ma már ilyen berendezéssel pár milliomod milliméter vastagságú ezüstréteget tudunk a viaszlemez felületére varázsolni. A felvételi helyiségből egyenesen abba a terembe vándorol a lemez, ahol a katódporlasztó gépek vannak. Az érzékeny viaszlemezeket nem kell tehát finoman vattába göngyölni és még a széltől is óvni, hogy meg ne sérüljön.

Itt a lemez egy légritka terű szekrénybe kerül, ahol függőlegesen ezüstszálak vannak kifeszítve. Mikor az áramot bekapcsolják, rövid idő mulva finom ezüstréteg rakodik a viaszlemezre. A másik teremben már várja a galvanfürdő az ezüstréteggel érzékennyé tett viaszlemezeket. Itt pár óra alatt 2 mm vastagságú rézréteg rakódik a viaszlemez érzékeny felületére.

A viaszlemezről most már hamarosan le lehet húzni a 2 mm vastag rézréteget, amely most már eléggé ellenállóképes, hogy gyárba lehessen szállítani. És ebből a rézlemezből, aminek egyébként matrica a neve, készítik préseléssel a már jól ismert fekete gramofónlemezeket. - Hogy azonban fogalmunk legyen, hogyan működik a lemezprés, eláruljuk, hogy a lemezek préselésére igénybevett nyomás meghaladja a 75.000 kilogrammot!

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Hubert István Gyula és Sugár Andor kiállítása Hubert István Gyula és Sugár Andor kiállítása
A két fiatal művészt ritkán tapasztalható belső harmónia fűzi egybe....
Egyszerű kísérlet az izzószálak elektron-kibocsátásának kimutatására  2. Egyszerű kísérlet az izzószálak elektron-kibocsátásának kimutatására ...
Az egyik kisérlet H. GREINACHER-től származik, aki ezt a Zeitschrift...
Belgium a világ legiparibb állama Belgium a világ legiparibb állama
A belga frank leértékelése volt az elmult hónap világgazdasági...
Az időmérés mai módja és eszközei, a kronográf szerepe Az időmérés mai módja és eszközei, a kronográf szerepe
Az óra állásának meghatározására való időmeghatározások elérhető...
Kormányozható léghajó Kormányozható léghajó
A vágy eredete, a levegőbe emelkedve, ott tetszésszerinti irányban...
Évi nyolc százalék a birói uton érvényesithető legmagasabb kamat Évi nyolc százalék a birói uton érvényesithető legmagasabb...
A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa elhatározta, hogy október hó 18-tól...
Apróságok Apróságok
Heltai Jenő, a debreceni szinház volt igazgatója, megvette az Astra...
Rövidek Rövidek
A moszkvai rádió szombaton, szeptember 5-én este 20 órakor 15 perces...
A st.-louisi kiállítás kitüntetései A st.-louisi kiállítás kitüntetései
Dr. Szögyény György, a st.-louisi nemzetközi kiállításra kiküldött...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98