Dtum
Login with Facebookk
1940 | Szeptember

Fedics Mihály mesél

Ortutay Gyula bevezető tanulmányával és jegyzeteivel

Különös jelenség, hogy a paraszti életformát legtovább a vele foglalkozó tudomány, a néprajz kezelte exotikumként. Az irodalom már túljutott a mitikus szemléleten, egyéni vonásokra ügyel, a viselkedés valósága érdekli és nem elképzelt magatartások. A fellendült szociológiai vizsgálat a parasztot osztályhelyzetébe ágyazza, történeti kialakulására kezd, ha még nem is kellő mértékben, felfigyelni, gazdasági típusokat állapít meg.

 

Csak a néprajz ragaszkodik legújabb szellemi fordulatában is az elvontságokhoz; a hiedelemvilág szerepének túlhangsúlyozásával ugyanolyan egyoldalúságba esve, mint régebben a tárgyi néprajz a primitív párhuzam erőltetésével. Hogy a paraszt a társadalom és történelem részese, akárcsak a polgár, ezzel a képzettel és az itt elvégzendő rengeteg feladattal nehezen barátkozik meg a kutatás. A történettudományokban bontakozó új realizmus, amely megadja a konkrétnek, ami a konkrété, bizonyára át fog csapni erre a területre is. Ortutay Gyula bátor kezdeménye legalább erre mutat.

 

Ő, aki fiatalos buzgósággal szintén hajlott a mitoszteremtő divat felé, most érettebben az igazán merészet és nehezet választja: a paraszti személyiség vizsgálatát. Balladaelméletében még a közösség játszotta a vezérszerepet, új népköltési gyüjteményében a mesélő, Fedics Mihály, kit testi-lelki valóságban pompásan jellemezve állít elénk.

Bevezető tanulmányában, főleg az orosz néptudomány bátorítására, végkép eltemeti a népköltés személytelenségének babonáját. Szívósan és határozatlanul élt a legenda titokzatos termőerőkről, melyek szinte az egyéntől függetlenül szülik meg az alkotást, a mesélőt vagy az énekest mint médiumot tartják hatalmukban s kényszerítik megszólalásra. Mennyivel megnyugtatóbb a ködkép helyett Fedics vén cselédarcára nézni, hallgatni az élőbeszéd jóleső csobogását, meglesni a mindenfajta alkotóval közös ösztönök ébredését, a fokozódó biztonságot, szerkesztő, változtató, cifrázó kedvet, sőt a művészgőgöt és hiúságot.

 

Szerencsés és szépen megoldott gondolata Ortutaynak, hogy valósággal írói magatartásban hozza őt elénk, éreztetve a kiváltságost az átlagtársadalomban, a paraszti rendből tehetségével kitörőt, akinek még lekicsinyeltetése is rokon polgári írótársai sorsával. Miért lennének az alkotónak más indulatai, a környezetnek más előítéletei a mélyben, mint a polgári felszínen, ahol megszoktuk és természetesnek találjuk őket.

Ortutay mértéktartó meghatározása szerint: "Éppen az egyéniség és a közösség által őrzött hagyomány közötti sajátszerű feszültség adja kezünkbe a kulcsot a népi kultúra lényegének megértéséhez, s bármelyik tényező egyoldalú hangsúlyozása tévútra vezethet." Vizsgálja, hogyan befolyásolják a hagyományozottat az új díszítmények, kiemeli Fedics epikus részletezését, cifrázó, gazdagító képzeletét.

 

Hozzátehetjük, hogy a változatteremtés mellett a kitaláló ösztön is tevékenyen él mesélőnkben; rövidebb trufái, melyek saját leleményei, ötletesebbek és meglepőbbek, mint meséi, ahol jobban megköti az emlékezés. Gyermekkorának történetbe foglalása is méltó példája önmagáért mesélő, teremtő kedvének.

Ez a gyermekkor, mint egész élete, egy nyomot alig hagyó amerikai kiruccanástól eltekintve, a cselédsors szűk és nyomorúságos keretei között telt el. Semmi külső körülmény nem volt itt, ami meglódíthatta képzeletét, hacsak szláv, ruszin származásából és a környező lápi, nádas, nyíri tájból, melyet bizonyára alig érzékelt, nem akarunk magyarázatot erőltetni képzelete kitárulására.

 

Maga az otthona, Bátorliget félig tanya, félig falu jellegű, keverék népességű település, alig negyven-ötvenéves multra tekint vissza. Közösségi szellem még alig fejlődhetett benne, ősi hagyományok nem öröklődhettek; a meseanyag mégis itt talált megszólaltatójára, jeléül annak, hogy a döntő mozzanat mindenütt a tehetség. A mesekonvenciók mellett éppen ez a szabad teremtés, tehetségének egyéni íze, hamiskás fordulatai jegyzik el Fedics műveit a magasabbrendű irodalommal.

 

A háromszoros ismétlést lelkiismeretesen eltanulhatta, egy-egy mondatát neki magának kellett találón, színesen megalkotnia. "Na osztán ű elugrott, a vén vasorrú bába, hát ott osztán vígasztalta az új fiatal cselédet, hogy így, hogy úgy, hogy erre, hogy arra, így is, úgy is, hogy kerültek ide, honnan származtak ide, több afféle, micsoda." Az élőbeszédnek olyan pongyola és mégis biztosan irányzott, groteszk és festői hullámzása ez, amely már megérdemli az írásművek kiváltságának, a stílusnak kitüntető címét.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Egy magyar ember, mint angol csendőr Egy magyar ember, mint angol csendőr
A dél-afrikai háboruban igen fontos szerep jutott a gyarmati angol...
Zsolnay Miklós a főrendiház tagja lett Zsolnay Miklós a főrendiház tagja lett
Zsolnay Miklóst, a pécsi és budapesti Zsolnai gyárak tulajdonosát,...
A német hivatalos jelentés A német hivatalos jelentés
No, hát, szavamra mondom, hogy furcsább és lehetetlenebb közönséget,...
A Pannonia az osztrák regatta szívesen látott vendége A Pannonia az osztrák regatta szívesen látott vendége
A Pannonia Evezős Club vezetősége a Wiener-Regatta Vereintól...
Genf és a gazdasági lefegyverzés Genf és a gazdasági lefegyverzés
Négy szónok, négy államférfi, kettő közülük két nyugati nagyhatalom...
Tárgyalások a kvótáról Tárgyalások a kvótáról
A tárgyalások ismét megkezdődtek a két bizottság közt,...
Arany és ezüst-tárgyak beváltása Arany és ezüst-tárgyak beváltása
Nagyon sok családnál találhatók olyan arany- és ezüstékszerek, s...
Politizálás a vasuti kocsiban Politizálás a vasuti kocsiban
Piller Vilmos ecseri lakos, trafikos 1923 február havában a budapesti...
A kiőrlés uj rendje A kiőrlés uj rendje
Értesülésünk szerint a szombati minisztertanács hozzájárult az idei...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98