Dtum
Login with Facebookk
1941 | Január

Déli szomszédunk: Jugoszlávia

A jugoszláv-magyar barátsági szerződés aláírása óta sok szó esik déli szomszédunkról. Tegyünk mi is néhányperces látogatást új barátunk házatáján. Vezetőnk ugyanaz legyen, ami a két országot összehozta: a politikai földrajz. A térképek sokmindent mondanak, csak tudni kell belőlük olvasni. Nézzük a jugoszláv fővárost: három irányból jövő folyók találkoznak a környékén. Az ilyen városnak mindig nagy a kereskedelme, mert a folyók fontos közlekedési vonalat jelentenek.

A feketetengeri hajóforgalom Belgrádon megy keresztül, de beleesik a jugoszláv főváros a másik fontos gazdasági vonalba: a Berlin - Bagdad-vonalba is. Ennek a vonalnak az a nagy jelentősége, hogy a közép-európai nagy ipari államokat összeköti a Közelkelet nyersanyagtermelő részeivel. Az ipari államoknak szükségük van piacra, a nyersanyagtermelő államoknak pedig ipari termékre. Ez kétirányú-forgalmat jelent Belgrád és Jugoszlávia számára, a nagy forgalom pedig nagy fellendülést. Ezért fejlődött olyan sokat Belgrád az utóbbi évtizedekben.

Közös sors, közös érdekek

Jugoszláviát a magas hegyek éppen úgy elválasztják szomszédaitól, mint bennünket a Kárpátok. Csak egyetlen oldalán nincsen a két államnak természetes határa, ott, ahol egymással érintkeznek. Ez a helyzet teljesen egymásra utal bennünket. Idegen politikai érdekből állhatott néha a két nemzet szemben egymással, de a földrajzi helyzet mindig fontosabb egy nép életében, mint a pillanatnyi politikai helyzet.

A két népnek legtöbbször közösek voltak az ellenségei és gyakran együtt véreztek a közös ellenséggel szemben. Még a történelmükben is sok rokonvonás van. Mind a két nép abban vérzett el, hogy évszázadokon át védte Európa délkeleti kapuját Magyarország a mohácsi vészig bírta magát tartani, de a szerbek mohácsi vésze már jóval korábban volt, a rigómezei csatában.

Ebben a csatában a szerb nép elvesztette függetlenségét és évszázadokig a török uralom alatt volt. A török kiverése után az életre való nemzet újból feltámadt. A békéért való aggódás éppen úgy összehozta most a magyar és jugoszláv népet, mint a Hunyadiak korában a török elleni küzdelem.

Ami a 400 éves török uralomból megmaradt

Aki jugoszláviában utazgat, annak egy különös építkezési mód mingyárt szemet szúr. A régebben épült emeletes házakon az első emelet magasságában erkély fut körül. Ez az erkély mindenütt úgy van megépítve, hogy az alatta lévő falrész teljesen sima és ember, aki az ucca felől fel tudna az erkélyre kapaszkodni.

Ennek a különös építkezésnek az a magyarázata, hogy a muzulmánok ilyen erkélyes emeleten tartották a háremüket. A háremhölgyek kényelmesen lenézhettek az uccára, de onnan senki sem tudott az erkélyre feljutni. Ez az építkezési mód Jugoszlávia több részén máig is fennmaradt, de Pécsnek néhány régebbi épületén is megtalálhatjuk. A négyszáz éves török rabságban azonban nemcsak ilyen külsőséges dolgot tanultak el hanem elég sokan felvették a mohamedán vallást is.

Ma is a lakosságnak majdnem egy-nyolcadrésze mohamedán. A mohamedán hitre áttért szerbek azonban legtöbbször megmaradtak szerbeknek. Jó példa erre Szokolevics Mehmed nagyvezír, aki a szigetvári hadjáratban tűnt ki nálunk. Vele egyidőben azonban testvére szerb patriárka lett.

A mohamedánok nagyobb része később visszatért a keresztény hitre, de a népszokások, különösen pedig a népzene nagyon sok törökös vonást megtartott. Ha egy belgrádi zenés vendéglőbe megyünk, azonnal feltűnik, milyen keleties vonásai vannak a jugoszláviai népzenének. A négyévszázados törökvilág nem tudott a szerbek fölött nyomtalanul elmulni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Nemzetközi automobil kiállitás Budapesten Nemzetközi automobil kiállitás Budapesten
Tavaszi, nyári időben máskor is nagyon mozgalmas az élet a budapesti...
A tőke a világpolitikában A tőke a világpolitikában
Albánia, mindig csak Albánia! Ha a magyar, az osztrák, a német, a...
A Vas- és fémmunkások SC országos versenye A Vas- és fémmunkások SC országos versenye
A Vas- és fémmunkások SC vasárnap délelőtt is folytatólag délután...
Folyik a szakmunkásképzés Folyik a szakmunkásképzés
A háborús ipari termelés erősen megszaporította azoknak a...
Udvari bál Udvari bál
A május 14-ikén a budai királyi palotában tartott fényes udvari bálon...
Három asszonyköltő Három asszonyköltő
Három asszonyköltőről való beszámoló elé természetszerűleg kínálkozik...
Az egész ország hódolattal ünnepelte meg a Kormányzó Ur névnapját Az egész ország hódolattal ünnepelte meg a Kormányzó Ur...
Miklós püspök szívet melegítő, szép, szelíd ünnepén az idén is az...
Az eladósodott gazdák kivánságai Az eladósodott gazdák kivánságai
A makói és környékbeli gazdák Eladósodott Gazdák Egyesülete cim alatt...
Egry József és Medgyessy Ferenc Egry József és Medgyessy Ferenc
Budapest művészi életében sokáig hiányoztak azok az intím kis...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98