Dtum
Login with Facebookk
1942 | Szeptember

Az örökölt betegségek gyógyítása

A legtragikusabb szenvedés az, amikor a fájdalmak mellett még az a tudat is kínozza a lelket, hogy önhibáján kívül jutott abba a helyzetbe, amely a szenvedéseket kiváltotta. Ilyen, többek közt, az öröklött betegség esete is. Az örökléstan nem nagymultú tudomány, meg száz éves sincs tulajdonképpen, mert hiszen alapját Darwin vetette meg, akinek forradalmat jelentő nagy örökléstani műve csak 1859-ben jelent meg. A nagy angol tudós óta azonban sokan foglalkoztak ezzel fontos kérdéssel és elméletek egész sorát állították fel (A legjelentősebbek Haeckel, Naegeli, Weismann, De Vries, Haacke, Hertwig, Hatschek, Semoa és főleg Mendel megállapításai.)

Ma már tisztában van a tudomány azzal, hogy vannak öröklött betegségek, öröklött hajlamosságok és öröklött tulajdonságok. Öröklődő betegség például a vérzékenység, az izomsorvadás; hajlamosságot örökölhet az ember a tüdővészre, a cukorbajra, a rákos megbetegedésre, az elmebajra, stb.

A gyakorlati kutatások fejlődése során sikerült azt is megállapítani hogy a csirasejtek magjaiban - a chromosomában - rejtőzik az átöröklést közvetítő csiraplazma. Johannsen professzor „gén”-nek nevezte el az öröklési tényezőt jelentő csiraplazma-részecskét. Ez az elnevezés általánossá lett. A gének igen sokfélék változatos hatást fejtenek ki. Plate tíz csoportba osztotta a géneket; hatásuk szerint megkülönböztet: alakító, érvényesítő, módosító, gátló, elosztó, aktiváló, csiraölő, rontó és terméketlenítő géneket. A gének összességét genotypusnak nevezik. Ezen a szón az egyén valamennyi öröklődő sajátságainak gén-halmazát értjük. Csak az a tulajdonság öröklődik át, amely a genotypusban gyökerezik.

Mindezeket az alapvető fogalmakat ismernünk kell ahhoz, hogy megértsük az örökléstudomány legújabb kutatásainak nagyszerű eredményeit. Ennek a kutató-területnek legnagyobb tudósa Alfréd Kühn professzor, akit nemrég tüntettek ki a (Nobel-díjjal egyértékű) német Kopernikus-díjjal. Ezt a díjat Hitler alapította, amikor a német tudósokat eltiltotta a Nobel-díj elfogadásától, illetőleg az arra való pályázástól.

Kühn professzor megállapította, hogy az emberi tulajdonságokat és képességeket befolyásoló gének sorozatosan helyezkednek el a chromosomában, továbbá, hogy gének átültetése is lehetséges, és az ilyen mesterséges átültetésekkel egyik fajta tulajdonságai átörökíthetők a másik fajtába. Ezek az átültetési kísérletek világhírnévhez juttatták Kühn professzort.

Lepkékkel és lisztmolyokkal folytatta kísérleteit, amelyek sorában döntő jelentőségűvé lett az, amikor egy vörösszemű moly hernyójába átültette egy feketeszemű moly csiramirigyét és a hernyóból feketeszemű moly keletkezett. Ha nagyon fiatal hernyókon végezte a kísérletet: azok még begubózás előtt feketeszeműekké lettek. Kühn professzor megállapította, hogy az elváltozás oka egy hatóanyag, amelyet ő „gén-hormon”-nak nevezett el. Ezt a hatóanyagot a hernyó agyvelejében találta meg. Kísérletképpen begubózás előtt kivette néhány hernyó agyvelejét és azok - nem gubóztak be egyáltalán, hanem hernyókként éltek tovább.

Kühn első, rendkívüli horderejű kísérlete óta már egész sor gén-hormont fedeztek fel, amelyek mind bizonyos tulajdonságok kifejlődéséhez, bizonyos életfolyamatok megindításához szükségesek a szervezetben.

Ma már azzal is tisztában van az orvostudomány, hogy a belső szekréciót mirigyek működésére is befolyással vannak a gének, tehát a szervezet fejlődésére annyira fontos hormonok kiválasztását is determinálják. Most abban az irányban folynak a kísérletek, hogy a gének összetételét, hatóanyagát kivizsgáljak.

Ha ez sikerül, akkor ennek felmérhetetlen következményei lesznek. Mert ha ismerjük a gének összetételét és mesterségesen is elő tudjuk őket állítani, akkor ezzel befolyásolhatjuk a káros hatású gének működését, megfelelő ellen-gének adagolásával, és ennek végső eredménye az lesz, hogy megszűnnek az öröklött betegségek, az öröklött hajlamok, tehát minimálisra csökkennek legpusztítóbb népbetegségek: a tüdővész, a rák és a cukorbaj.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Ringler-féle laboratórium a rákbetegségek ellen Rákbetegség megállapítása egy csepp vérből a Ringler-féle laboratóriumban
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Aktuális furcsaságok -  London - Rákkutatás Aktuális furcsaságok - London - Rákkutatás
Lord Horder, a londoni Royal Institution kiváló kutatóorvosa nemrég...
Elfogott postatolvaj Elfogott postatolvaj
Két évvel ezelőtt a köbölkuti vasúti állomáson eltűnt egy postaszák,...
Zrínyi és Frangepán hamvainak újra eltemetése Zrínyi és Frangepán hamvainak újra eltemetése
Bécsujhelyen julius 20-án kiásták s aztán ujra eltemették Zrínyi...
A romantika halála - Kukoricamorzsoló A romantika halála - Kukoricamorzsoló
Tollfosztás, kukoricamorzsolás, babszemelgetés a romantika melegágya...
Egy liter rum elfogta a pénzügyi tanácsos betörőit Egy liter rum elfogta a pénzügyi tanácsos betörőit
Vasárnapra virradó éjszaka betörők jártak Manuel Ferenc pénzügyi...
Schossberger Anna milliós valuta csalási ügye Schossberger Anna milliós valuta csalási ügye
Napokon keresztül szenzációs izgalmat keltett az a negyvenmilliós...
Az ujra jelentkezők Az ujra jelentkezők
Scheiber Dezsőt, a 80-as és 90-es évek hirhedt zsebtolvaját már...
Thomann hajóskapitány halála Thomann hajóskapitány halála
Hogy halt meg Thomann hajós kapitány? A Követségek védelmében elesett...
Rosszul számították ki a finn-magyar mérkőzés eredményét Rosszul számították ki a finn-magyar mérkőzés eredményét
A finn-magyar válogatott tornászviadalt Helsinkiben a világhírű finn...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98