Dtum
Login with Facebookk
1943 | Március

Hanuman majomistentől a JU 87-es zuhanóbombázóig 2.

Az 1914-18. évi világháború aztán komoly fejlődésnek indította a repülést is. A hadviselő-államok hadvezéreinek olyan eszközre volt szükségük, amelynek segítségével nagy területeket tarthattak szemmel. A Mongolfier-testvérek által annakidején Párizsban feltalált léggömb túljó tüzérségi célpontot nyujtott; a választás tehát fürgébben mozgó repülőgépre esett, amelyet felszereltek a felderítéshez szükséges eszközökkel.

A repülőgépek, noha azok akkor még csak 150 km-es óránkénti sebességgel haladtak, a földi tüzérség számára nagyon rossz célpontok voltak, hiszen 100,000 lövés közül mindössze 3 találatot értek el. Leküzdésükre tehát szintén repülőgépeket küldtek, amelyeknek személyzete pisztollyal, puskával támadta az ellenséges gépet. Később a géppuska is a repülőgép fegyverzetéhez tartozott; majd a géppuskát olyképpen építették a repülőgépbe, hogy elsütő szerkezetét a motorhoz kapcsolták.

Minden hadviselő fél iparkodott az ellenfélnél erősebb fegyverzetű, fordulékonyabb, gyorsabb és nagyobb hatótávolságú repülőgépeket gyártani; amíg végre kialakult a ma korszerű harcirepülőgépe. A gép törzsén szabadon álló és körkorláttal védett géppuskakezelő ma már csakúgy a mult emléke, mint az első világháborús repülőknek pisztollyal vagy puskával vívott párharcai.

A korszerű harcirepülőgép géppuskákkal, gépágyúkkal és bombákkal van felfegyverkezve, amelyeknek kezelő-legénysége a gép törzsében vagy a törzs alatt van megfelelőképpen védve. Futószerkezetük a légellenállás csökkentése végett gyakran felhúzható és rendeltetési céljuk szerint építésük is különböző.

A felderítő-gépek a hadsereg szeme, ők a kémek. Két-három-üléses gépek. Főfegyverük a fényképezőgép. Emellett géppuskával, esetleg gépágyúval is fel vannak fegyverkezve. Sebességük 350-550 km óránként. 600-2500 km-t tudnak leszállás nélkül berepülni és 8000 méter magasra felszállni. Bombaterhelésük 100-1500 kg-ig terjed.

A vadászgépek a hadsereg harcos katonái. Egy-két-üléses, erősen felfegyverzett gépek. Sebességük 500-700 km óránként. 100-1600 km-t tudnak repülni, viszont 10-12,000 méter magasra képesek felszállni; gyorsak, fordulékonyak, könnyen emelkednek és éppen ezért bombaterhelésük csak 60 kg.
A bombázógépek a földi célpontok támadói. Több géppuskával és gépágyúval vannak felfegyverkezve. Sebességük 300-500 km óránként. 6000-9000 métermagasra tudnak felrepülni. Bombaterhelésük 300-400 kg-ig terjed.

A szállító-repülőgépek csapattestek szállításánál vagy a vöröskeresztes-szolgálatban nyernek alkalmazást. Hasznos terhelésük 10,000 kg. Mindegyik fajta repülőgép természetesen rádió-adó-vevőberenderéssel is fel van szerelve. A repülőgépek ilyen különböző építésére szükség is van, hiszen nagyon kiterjedt és dicsőséges feladatkört kell Blériot és Zsélyi Aladár kezdetleges vászonmadarai acéltestű utódainak betölteniök.

És éppen ez a kiterjedt feladatkör állítja a hátország lakosságát is különleges kötelezettségek elé. Bármennyire tökéletesedtek is a földi és légi elhárító fegyverek és eszközök, a légitámadások elleni tökéletes védekezés a polgári lakosság közreműködése nélkül megoldhatatlan. A polgári lakosságnak fel kell arra készülnie, hogy hazánkat is érheti, mint ahogy a multban már meg is történt, repülőtámadás; hiszen a korszerű repülőgépek hatósugarába Magyarország is beleesik semmi komoly biztosítékunk nincs arra nézve, hogy hasonló eset a jövőben nem ismétlődhetik meg.

A hadirepülés fejlődik és éppen a mult tapasztalatai alapján ma már senki sem meri azt állítani, hogy nem fog még tovább is fejlődni. A hadirepülés fejlődésével pedig fejlődnie kell a polgári légoltalomnak is, hiszen éppen ennek a légoltalomnak köszönhetjük, hogy a Magyarországot ért légitámadások súlyosabb veszteséget nem okoztak. Sohasem volt időszerűbb Vegetius Renatus Flavius római hadiíró mondása: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”.

De minden rossznak megvan a maga jó oldala is. A háborús repülés tapasztalatai jól felhasználhatók lesznek a háborút követő békeévekben is és néhány év mulva talán nem lesz technikailag teljesíthetetlen kívánság, ha egy hideg téli délutánon feketénket éppen a kairói Shephard’s vagy a bombayi Majestic-szállónak ventilátorokkal hűtött terraszán akarjuk elfogyasztani.

Kempelen Géza

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Zuhanóbombázás Bombavetők tömegtámadása Bombavető repülőgép Kettősfedelű bombavető
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98