Dtum
Login with Facebookk
1943 | Szeptember

Színház - Szépanyám

A nagy fergeteg, mely a tizennyolcadik század végen feldúlta Franciaországot, távolság, közlekedési viszonyok, az utazás, a nyomtatott betű, a kimondott szó ellen felállított hatósági tilalomfák ellenére legalább a szélével érintette a messze magyar földet, fölizgatta az aluszékony lelkeket, hullámzásba hozta az álmatag magyar vizeket, életeket forgatott ki szilárdnak hitt helyzetükből, emberi sorsokat, családi életeket zavart meg. Zilahy Lajos új színműve, a Szépanyám erről ad némi szemléltető képet. Egy jámbor vidéki magyar család életét zaklatja fel a kor nagy izgalma.

 

A családapát, Zedreghy Bálintot, az orvosi és fizikai tudományok professzorát elzavarja hazulról a forgószél, Párisba indul, ott akar lenni az új természettudományok forrásánál, amelyek át fogják alakítani a világ képét s az új eszmék fészkénél, melyek azt ígérik, hogy megváltják az emberiséget a szolgásig megaláztatásából. Ugyanez a nyugtalanság ragadja meg a fiatal Zsényi Pált, a poétát, aki meg valami tilos szervezet tagja lesz és nyiltan hirdeti verseiben az új igéket. Bálint professzor úr megérkezik Párisba, magával ragadja a nagyváros forgataga, megfeledkezik családjáról, három szép gyermekéről, hírt sem ad nekik magáról.


Így indul el, kissé messziről és kissé lassú áradással a dráma, hogy lépésről-lépésre jobban megsűrűsödjön körülötte a levegő s a nagyjából epikai áradásból drámai tempóba váltson át.
Szóval Zilahy, aki színpadi műveiben eddig majd mindig a mai levegőből, a mai élet problématömegéből válogatta ki tárgyait, most visszanézett a tizennyolcadik század végére, százötven év előtti magyar emberek sorsára hívja fel a figyelmet. Az elején a falusi magyar úriház életéről ad néhány vonással odavetett képet, széles udvarával, lótó-futó cselédjeivel, csöndes beszédű vendégeivel. A kép egy búcsú-jelenettel zárul: a professzor nekiindul a nagy útnak s a felesége kendőt lobogtat utána a kapuban.


A feleség, Petronella asszony nem bírja már, utánamegy Párisba urának, aki már három éve nem adott életjelt magáról. S ott olyan embert talál, aki kétségkívül az ö ura és mégis egészen más ember. Hogy és miként változott így meg, arról nem tájékoztat az író, úgy kell átugranunk az évek távolságát, hogy nem tudjuk meg, mi történt közben.


A professzor párisi lakásában Petronella egy francia nőt talál, akivel Bálint úr már jóideje együtt él. Ezt eltávolítani nem nehéz, de annál nehezebb elviselni az érzelmek változását, a rideg fogadtatást a férj részéről. Az otthon derék életű úr most arra is rá vetemedik, hogy megüti feleségét. De jönnek a forradalom pribékjei és letartóztatják a professzort, ellenforradalmi gyanu miatt. Egy jobb érzelmű tisztje a forradalmi direktóriumnak felvilágosítja az asszonyt, hogy férjét tuszul tartják az odahaza börtönbe vetett Zsényi Pál, a költő helyett, mire az asszony indult vissza Budára, meg kell mentenie a hűtlen embert.


Aki ezt a tartalmi összefoglalást idáig elolvasta, az már világosan látja, hogy Zilahy ezúttal a romantika szellemét választotta ki a százötven év előtti levegőből. Új darabjának fő motívumai mind romantikusak s az a cselekmény szövésének módja is. Ez nála nem egészen meglepő, valami romantikus ihletés érzik majd minden írásán, regényein, drámáin egyaránt, bármennyire realista tollal vannak megírva. Ez a romantikus színezés az érintkező pont közte és a magyar írói hagyomány, pontosabban szólva Jókai között s ez egyik fontos tényezője sikerének. A magyar közönség zöme még ma sem tudott végleg kibékülni a realizmussal, még mindig visszasóvárog a romantikába, melynek újabbkori története legszebb lapjait köszönheti.


Idáig hiánytalan tetszéssel kísértük az utat, melyen a szerző vezet, csak egy dolgon bökkentünk meg: hogy fordíthatta ki Bálint professzort Páris ilyen tökéletesen önmagából? Hogy változhatott a derék magyar ember olyan felelőtlen és durva gonosszá? Az első felvonásban olyan képet kaptunk róla, amellyel alig egyeztethető össze ilyen változás. Vagy nem volt olyan derék ember, amilyennek hittük s akkor ezt valahogy jelezni kellett volna, vagy nincs meg alakjában elegendő mértékben a jellem azonossága. Nem lehetetlen, hogy ez felében a mi hibánk. Irodalmunk alapján megszoktuk az ilyen régi magyar uriembereket rokonszenves színben látni, hogy most az érzésünk tiltakozik az ellen az ellenszenves kép ellen, melyet a professzorról kapunk.


Petronella aszon tehát visszamegy Budára, hogy megmentse férjét. Eljut régi ismerőséhez, Bikkessy Dienes kegyelmes úrhoz, aki mint a helytartótanács tagja talán közbenjár érdekében. S itt kapjuk meg a darab legszebb,valóban költői jelenetet és egyúttal itt ismerjük fel Zilahy szerkesztő-művészetének finomságát. Bikkessyvel már találkoztunk az első felvonásban, akkor mindenki csodálkozására minden áron meg akart venni Petronellától értekénél sokkal magasabb áron egy darab szőlőt és a hozzávaló présházat, ebben a jelenetben derül ki, volt neki olyan fontos a présház: fiatalkori szerelemnek szép, szomorú emléke fűződött hozzá.

 


Még egy szép, nagyon hatásos jelenet következik ezután. Zsényi, a poéta kivégzését várjak a rokonok, jóbarátok. Komor arccal, mozdulatlanul állnak, némán, lehorgasztott fővel - ennek a csaknem egészen néma jelenetnek magával ragadó páthosza van, amely tetőpontra ér a három ágylövéssel, mely a kivégzés megtörténtét jelenti. Petronella mond egy szép, kissé kelleténél hosszabb imát a kivégzettért, de hamar kiderül, hogy a poéta kegyelmet kapott, az úgyúdörrenések egy gonosztevő kivégzését hirdették. Itt kissé kiesünk a páthosz hangulatából, - a poéta megmenekülésének magyarázata túlravaszul van kigondolva.


Hogy végül Bálint professzor mégis csak hazatér és beteg gyermeke mellett kibékül Petronellával, az már magától értetődik; színházban vagyunk, nem is lehet más a dolog vége. Be kell válni a költő szavának, melyet a darab elején szép versbe foglalt: minden mulandóságban marad örök a szépség, szerelem, szeretet.

 


Zilahynak alighanem ez a Szépanyám a legszebb darabja. Finom, művészettel van benne összekötve kor, kaland, jó értelemben vett érzelmesség, páthosz, halk humor, - az érzelmi élet széles, skálája. Különösen figyelmeztetnünk kell a közönségét az alakok rajzának finom vonalaira, melyek százötven év előtti elefántcsontra festett művészi kéz arcképeire emlékeztetnek.

 

De a dialógus egyszerű szépségére is, a beszélő szereplők tiszta emberi hangjára. Hogy örömünk teljes legyen, az előadásról is a legjobbat lehet mondanunk. Mindegyik színész kifogástalanul játszik, mintha egymást lelkesítenék úgy dolgoznak, mint egy valódi együttes. A vezető szereplők között elsősorban természetesen Bajor Gizi ragad magával. Szelíd, finom magyar úriasszonyt játszik, teljes bensőséggel.
Vannak erős kitörései is, különösen a párisi jelenetekben, de ilyenkor is érezni, hogy ezeket egy szelíd, tiszta lélekből fakasztotta ki a pillanat izgalma.

 

Mikor a francia kokottal áll szemben, szinte felmagasodik lényének előkelősége. Timár József, akit hosszadalmas távollét után szíves örömmel üdvözöl mindenki a Nemzeti Színház színpadán, előkelő méltóságot ad Bikkessy szerepének, sokkal több mélységét mutatja meg a kedélynek és címének, mint amennyit a szerep szavai és a helyzetek előírnak. Ők valósággal meggazdagítják és hitelessé teszik az író vízióját.

 

A professzor szerepében Uray Tivadar végez kitűnő munkát, a feladata nagyon nehéz, de sikerül neki elfogadhatóvá tenni az alakot, enyhíteni ellenszenvességét. A nagyszámú kisebb szereplők mindegyike megérdemelné a külön méltatást, ha elegendő terünk volna rá. Az előadás hibátlan stílusáért, az összjátszás tökéletességéért Major Tamást, a rendezőt illeti minden dicséret. Ilyen jó rendezés ritkaság színpadunkon.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A közös minisztertanács jegyzőkönyvéből, 1914. július 7. A közös minisztertanács jegyzőkönyvéből, 1914. július 7.
A m . kir. miniszterelnök kivételével minden jelenlevő azon a...
A férgese most hullik el!
A közvélemény a legnagyobb idegességgel fogadja azokat a...
A hatvani 100 km-es motorverseny A hatvani 100 km-es motorverseny
Poros, rossz állapotban levő úton folyt le a TTC hatvani 100 km-es...
Kapás növényeink termeléséről Kapás növényeink termeléséről
A legnagyobb holdankénti terméseket a kapás növények után nyerjük. Jó...
Az északkeleti határ mentén, Uzsok községben, amint ez egyébként évente előfordul, több kiütéses tifuszmegbetegedés történt. Az északkeleti határ mentén, Uzsok községben, amint ez egyébként...
Az északkeleti határ mentén, Uzsok községben, amint ez egyébként...
A Zeneművészet könyve A Zeneművészet könyve
A művészet és az élet viszonyának súlyos problémájával foglalkozik...
A fiatal Festetics Ernő gróf zajos éjszakai afférja egy mulatóban lépcsőn való legurulással A fiatal Festetics Ernő gróf zajos éjszakai afférja egy mulatóban...
Néhány napig Budapesten tartózkodott a kanadai Dunlop- dinasztia ifjú...
A khinai vámhivatalnok A khinai vámhivatalnok
A vámhivatalnokoknak, vagyis a pénzügyi felvigyázóknak, kivált a most...
Franco repülőgépei bombáztak két angol torpedórombolót Franco repülőgépei bombáztak két angol torpedórombolót
A brit admirális jelentése szerint több bombavető repülőgép –...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98