Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1943 | Szeptember

Hollandia a szélmalmok és facipők hazája 2.

Szélmalom-háború a tenger ellen

Nem csoda, ha ilyen mostoha természeti viszonyok között a hollandi lakosság már évszázadok óta védekezni kénytelen a tenger ellen. Már a régebbi hollandi festők tájképein is lehet azokat a hatalmas partvédő-műveket látni, amelyeket a veszélyeztetett pontokon felállítottak. Akkoriban még csak facölöpöket és kezdetleges gátakat használtak a hullámok megfékezésére, az utóbbi időben azonban már hatalmas betonépítmények készülnek a tenger pusztítása ellen.

Mind ennél azonban sokkal érdekesebb az a munka, amellyel a tenger szintjénél mélyebben fekvő területeket, az egykori tengerfenéket alakítják át termőtalajjá. Hollandia a világ egyetlen állama, amely területgyarapodást ért el anélkül, hogy a szóbanforgó területeket valamelyik szomszédos országból hasította volna le.

Ezek az egykori tengeralatti területek, az úgynevezett polderek, minden szónál jobban dicsérik a hollandi nép békés kezemunkáját. A polderek valamikor csekély tengerrel borított, vagy vizenyős rétekkel fedett területek voltak. Ezeknek a területeknek vizét sűrű csatornahálózattal valami még mélyebben fekvő helyre vezették, onnan pedig szivattyúval elvezető csatornákba szívták át. Sokan gondolkozóba eshetnek azon, vajjon miért van olyan rengeteg szélmalom Hollandia területén?

Mindenki hallott már arról is, hogy Hollandia főképpen állattenyésztő ország és kertészkedő gabonatermelése jelentéktelen, úgyhogy ez a töméntelen szélmalom igazán fölösleges lenne a csekély gabonatermés megőrlésére. A hollandi szélmalmok azonban nem gabonaőrléssel foglalkoznak, hanem ingyenes munkaerőt szolgáltatnak a rengeteg belvíz kiszivattyúzására.

A tenger felől majdnem mindig erős nyugati szél fúj, úgyhogy a szélmalmok szinte szünet nélkül működhetnek. A hollandok tehát a szelet fogták be a tengertől elhódított mély területek kiszivattyúzására. Az utóbbi időben ugyan már akadnak modern, szénnel fűtött szivattyútelepek is, de az ingyen rendelkezésre álló szélenergiával nem mindenütt tudják a versenyt felvenni.

Európa legfurcsább nevű tava

Bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy a térképen is, meg szöveg közben is milyen furcsán írják az IJssel-tó nevét. Mi ez a furcsa nevű tó és hogy kerül nevébe a két nagybetű? A régi Zulder-zee nagyrésze már polderekké alakult át, csupán az északi részében van még víz. Ezt a részt nevezik IJssel-tónak, de van egy IJ-folyócska is, amely Amszterdamból kiindulva megy a tengerbe. Ezeket a furcsa, félig vagy csupa nagybetűvel írt hollandi szavakat maga a hollandi lakosság sem tudja megmagyarázni. Ha a külföldi érdeklődik, csodálkozva néznek rá, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról lenne szó.

Ők már így szokták meg ezeket a neveket, és nem értik, mi van ezen csodálkozni való; magyarázattal azonban nem tudnak szolgálni. Hollandia területe körülbelül a Hilversum – Utrecht – Breda-vonaltól nyugatra mélyebb, mint a tenger szintje. Ez a terület, meg az IJsscl-tótól délre elterülő területrész foglalja magába az igazi poldereket. A mi szemünkkel nézve csodálatos vidék ez. A területet átszelő csatornák kisebb hajókkal, vitorlás bárkákkal jól járhatók. A hatalmas gátak közé szorított víz szintje jóval magasabb, mint maga a megművelt terület, úgyhogy a csatornákban haladó hajók valósággal azt a benyomást keltik, mintha egy hatalmas dombvonulat tetején másznának előre.

A csatornák közötti területek: vagy virágos legelők, gyönyörű hollandi szarvasmarhákkal, vagy pedig nárcisz- és tulipánrétek, utolérhetetlen színpompával és kilométerekre szálló illattal. Említésre érdemes hegyes-dombos vidék Hollandiában alig van. Ilyen csak az ország legdélibb csücskéből félszigetszerűen délre ugró Limburg területe. Erre az országnak csak azért van szüksége, hogy részt kapjon a Pala-hegység északi részében húzódó szénvidékből. Ez a kis kiugrás valóban fontos szénbányavidék, széntermelése nagyobb, mint a mai Magyarországé.

Amikor még a fél világ Hollandiáé volt

Békében a hollandi gazdaságnak és a kereskedelmi életnek Amszterdam volt a középpontja. Aki a város modern részeiben sétálgatott, hamarosan ráakadt a Gyarmati Intézet hatalmas épületére. Ebben az intézetben lehetett azután meglátni, micsoda óriási gazdaságot jelentett Hollandia gyarmatbirodalma. A kétmillió négyzetkilométeres Hollandia-India kereken hetvenötszöröse az anyaország területének, de még ez a birodalom is eltörpül Hollandia egykori nagysága mellett.

A 16. században a hollandiak Európa első hajósnépe voltak. Hatalmas gyarmatosító munkájuk során a mai gyarmati területeken kívül egész Dél-Afrikát, India nagyrészét, Ceylon-szigetét és egy sereg más kisebb-nagyobb gyarmatot tartottak uralmuk alatt. Ennek a birodalomnak javarésze azóta már angol kézre került, de a megmaradt Holland-India is gondtalan jólétet biztosított az ország lakosságának. Azóta azonban nagyot fordult a világ kereke és a hollandiak elvesztették összes tengerentúli gyarmataikat.

Holland-India jelenleg maradék nélkül japáni megszállás alatt áll. A gyarmat nélkül maradt kis Hollandia a mostani háborúban súlyos megpróbáltatáson megy keresztül. Mivel ország élelmezése és egész gazdasági élete békében nagyrészt a gyarmati forgalomra volt alapozva, az önellátásra való áttérés nem minden zökkenő nélkül történt meg. A munkaszerető és jókedélyű kis nép azonban minden erejével azon van, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelje át a mostani rendkívüli időket.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Holland jegyespár Holland népi tánc
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Új magasságmérő Új magasságmérő
Egy huszonhatesztendős osztrák feltaláló magasságmérő készüléke, mely...
Csalás a lejárt sorsjegyekkel Csalás a lejárt sorsjegyekkel
Egy „Jósziv” sorsjegyet évekkel ezelőtt kihúztak 10.000...
Az angolok aknapolitikája Az angolok aknapolitikája
Hosszu évek ködéből került hirtelen elém a kettős monarchiának egykor...
Harmincezer pengő értékű ékszert loptak el egy kormányfőtanácsos villájából Harmincezer pengő értékű ékszert loptak el egy kormányfőtanácsos...
Szombaton este 8 és 10 óra között ismeretlen tettes besurrant...
Vásár és piac Vásár és piac
Ökör, legjobb minőségben 340-390, kivételesen 420, közepes 250-325,...
Uj sportegyesület Uj sportegyesület
A tatabányai bányamüvek igazgatósága elhatározta, hogy a közel...
A tömegsztrájk A tömegsztrájk
A szocziáldemokrata pártnak külön erre a czélra összehívott országos...
A gyáriparosok és a gazdák az adóreformról A gyáriparosok és a gazdák az adóreformról
A Magyar gyáriparosok országos szövetségének nagyválasztmánya január...
Késmárki 1,88 m-es magasugrása a BBTE-MTK klubközi viadalán Késmárki 1,88 m-es magasugrása a BBTE-MTK klubközi viadalán
A BBTE-MTK klubközi atletikai versenyt vasárnap délután rendezték meg...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98