Dtum
Login with Facebookk
1945 | Április

Nem lesz sem defláció, sem infláció

– A pénzügyi kormányzat nem jár az abszolút defláció veszedelmes útján; tudatában van a fizetőeszközökben való szükségnek és megvannak a maga elgondolásai a bajok kiküszöbölésére – mondotta dr. Vásáry István pénzügyminiszter munkatársunknak, aki azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy tájékoztassa a közvéleményt az ország legégetőbb pénzügyi problémáiról.

Mi lesz a pénzzel?

Infláció vagy az egekre törő árak lemorzsolódása lesz-e az út, amelyen a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet ígéretföldjére eljutunk? Mikor és hogyan szűnik meg a nyomasztó pénzhiány, amely valamikor magánbaj volt, de most egyforma súllyal nehezedik az ország majdnem valamennyi polgárára?

– A közönség azt mondja: nincs pénz
– jegyzi meg mosolyogva. – Ez tévedés. Hogyne lenne pénz ott, ahol meg tudják fizetni a feketepiac félelmetes árait és ahol annyi embernek akad 180 pengője egy kiló húsra. Pénz van, de elbujt. Nem a pénz hiányzik, hanem a bizalom. Senki nem viszi a pénzét a bankok üresen álló pénztáraiba, mert nem bízik a betétek zavartalan visszafizetésében. Így jelentkezik a fizetési eszközökben való hiány, amelyen segíteni kell, de nem bankjegyinflációval, hanem a belső államadósság növelésével. A kormány kényszerkölcsön eszközéhez fog nyulni és lehet, hogy ezt a tervet összekapcsolja a bankjegyek küszöbönálló kicserélésével. Ez utóbbira azért is feltétlenül szükség van, mert ez az egyetlen módja annak, hogy ne engedjük visszaszivárogni azokat a milliárdokat, amelyeket a németek és nyilasok a bankok és intézmények pénztáriból elvettek. A bankjegyek kicserélését azért is tartom célravezetőbbnek, mint a pénz lebélyegzését, mert így nem forog fenn az a veszély, hogy az emberek – otthon, házilag intézik el a pénz lebélyegzését.

– Milyen lesz az új pénz és mikor kerül kibocsátásra?

A miniszter előveszi íróasztalfiókjából az új pengőbankjegyek mintáit. Pontosan azokról a klisékről készültek, amelyekről az 1926-os pengőbankjegyeket állították elő.

– Amint látja, tulajdonképpen nem új pénzről van szó, hanem a régiről:
a bankjegyek, amelyek most megjelennek majd a piacon, már forgalomban voltak közel húsz évvel ezelőtt. A régi kliséink megvannak és nyomásuk meg fog kezdődni abban a pillanatban, amikor elegendő anyag – papiros, festék – áll rendelkezésünkre. A munka sürgős és hamarosan megindul. Ezerpengős címleteket nem fogunk kibocsátani, ellenben megjelennek a forgalomban az új 500 pengős bankjegyek. A 100 pengős címleteknél a most forgalomban lévő típus is megmarad egyelőre a forgalomban, mindaddig, amíg ezeket fokozatosan nem tudjuk bevonni. A bankjegyek kicserélése annál sürgősebb, mert meg kell akadályoznunk, hogy a nyilasok az ellopott klisékkel külföldön tovább gyártsák a pénzt. Lehetséges, hogy a bankjegyek kicserélésével egyidőben megtörténik a kicserélésre bemutatott címletérték leszállítása is. A kormány azonban semmiesetre sem akar semmiféle ortodox értelemben vett devalvációt keresztülvinni és a cserénél előálló különbözetet kötvény vagy takarékbetét formájában javára írja a bemutatónak.

– Mennyire becsüli a miniszter úr a jelenlegi bankjegyforgalmat és növelni vagy csökkenteni óhajtja-e a szabadon úszó pénz mennyiségét?

– Valóban csak becslésről lehet szó, mert pontos adataink nem állhatnak rendelkezésre. Szeptember végén a bankjegyforgalom közel 10 milliárd volt, azóta a nyilas rezsim körülbelül 5 milliárddal növelhette a bankjegymennyiséget. Hogy ebből mennyi ment ki a külföldre és mennyi maradt az országban, nem tudja senki. Bizonyos az, hogy annyi bankjegynek kell rendelkezésre állni, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges. A jelenlegi bajok igazi forrása az, hogy a bankok pénztárai üresek és a pénzintézetek nem tudják finanszírozni a termelést. Az aranyfedezet e pillanatban éppoly kevéssé aktuális kérdés, mint a pengő nemzetközi értékelése. A mi pénzünk értéke nem az aranyfedezettől függ, hanem attól, hogy mennyit termelünk: aranyra csak kiegyenlítésül lesz szükség a nemzetközi forgalomban.

– Miképpen képzeli el miniszter úr az ország belső pénzügyi egyensúlyának helyreállítását?

– A bankjegyek kicserélésével elő kell bujnia az elrejtett milliárdoknak: a belső államadósság növelésével a kormánynak módja lesz a hitelélet megindítására és abban a pillanatban, amikor a bankok fizetőképessége helyreáll, amikor nemcsak a betéteket tudják azonnal visszafizetni, hanem hiteleket is tudnak folyósítani, helyreáll a közönség bizalma: a pénz előbujik rejtekhelyeiről és egészséges vérkeringése ismét megindul. Itt áll előttünk a debreceni példa. Debrecenben máris jelentkeztek betevők a bankoknál, mert látták a fizetési készséget: a városi pénzintézet már hiteleket is folyósít és a pénz forgalmának normalizálódása megkezdődött. A pénzszükséglet csökkenéséhez hozzá fog járulni az árak további lemorzsolódása is. A mai árak indokolatlanok, magyarázatukat elzártságunkban kell keresni. A főváros azonban fokozatosan be fog kapcsolódni az ország normális forgalmába és az árucsere megindulhat a ma még elzárt Tiszántúllal éppúgy, mint a Dunántúllal. A belső forgalom fokozatos helyreállásával és a hitelélet és pénzforgalom egészséges megindulásával helyrebillen majd az árnívó, kereset és pénzforgalom természetes egyensúlya is. Meg fog szűnni hamarosan az a helyzet, hogy a vállalatok nem tudják fizetni a munkásaikat, mert a bankokban nincs pénz.

– Az államháztartás kiegyensúlyozására mik a miniszter úr tervei?

– Az adózási készség kikényszerítése. Nálunk könnyen vették az adózást, különösen Budapesten: hatalmas adóhátralékok vannak, amelyeket a kormánynak be kell hajtania. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy keresni fogunk ott is, ahol valóban nincs, de ahol fizetési lehetőség van, ott meg fogjuk találni a módját a fizetési készség kierőszakolásának is. Ez nem adómorál kérdése, hanem – ismétlem – fizetési készségé. A normális gazdasági élet megindításához a kormánynak pénzre van szüksége és ezt a pénzt a pénzügyi kormányzat legjobb tudása szerint elő is fogja teremteni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A hosszufarku tobzoska A hosszufarku tobzoska
A történelem előtti őskor mesés világában hatalmas törzsnek a törpe...
 Tinta készítése a feketebodza bogyójából Tinta készítése a feketebodza bogyójából
Schürer-Waldheim1 szerint a közönséges feketebodza (Sambucus nigra...
Az akadályverseny halottja Az akadályverseny halottja
Az alagi lóversenypályán szomoru eset hozta lázas izgatottságba a...
Evezősök készülődése az idei versenyekre Evezősök készülődése az idei versenyekre
Az aránylag elég enyhe időjárás igen korán teremtett életet a...
Az ESC nyerte a Thomka-mezeiversenyt Az ESC nyerte a Thomka-mezeiversenyt
A Budapesti Atletikai Club vasárnap délelőtt az egyetemisták...
A trónörökös a királynál A trónörökös a királynál
Ferencz Ferdinánd királyi herczeg október 1-én kihallgatáson volt a...
Az állam intervenciója a pénzpiacon Az állam intervenciója a pénzpiacon
A francia protekcionisták, akik mindig exportálni akarnak, de...
Bogáthy Erna a női vívóbajnok Bogáthy Erna a női vívóbajnok
A Magyar Vívó Szövetség a Műegyetem aulájában rendezte Magyarország...
Takarékoskodjunk a cipővel és ruhával! Takarékoskodjunk a cipővel és ruhával!
Takarékoskodjunk a cipővel és ruhával: Desmond Olga, a híres...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98