Lord Horder, a londoni Royal Institution kiváló kutatóorvosa nemrég érdekes tanulmányban számolt be az emberiség régi és új betegségeiről. Az orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy egy sereg veszedelmes betegséget sikerült majdnem teljesen kiirtani.

Ezek az úgynevezett „régi” betegségek a civilizált világban ma már ritkaságszámba mennek, helyettük azonban nagy pusztulást okozó „új” betegségek jelentkeznek. Ilyen új betegség többek között a rák is. A statisztikai adatok szerint a rákos megbetegedések az utolsó ötven évben aggasztóan emelkedtek. Lord Horder szerint ez az emelkedés valószínűleg csak látszólagos.

A rák ugyanis jórészt az élet második felének betegsége, legnagyobbrészt az aggkor. Az utolsó két nemzedék életében az átlagos életkor 15 évvel emelkedett, az öregkor és az aggkor tehát lényegesen meghosszabbodott. Ez a változás más szóval azt jelenti, hogy az idősebb, rákos korosztályok megszaporodtak a fiatalabb korosztályokkal szemben.

Tulajdonképpen tehát nem a rákos megbetegedések szaporodtak meg, hanem az öregek, akik mindig hajlamosabbak voltak a rákra a fiataloknál. A rák és az egyéb betegségek látszólagos megszaporodását különben az is sokozza, hogy a mai, fejlettebb orvostudomány sokszor olyan betegségeket is felismer, amelyeket 40-50 esztendővel ezelőtt az orvosok csak végső szakaszában, vagy egy általán a nem vettek észre.

Lord Horder szerint tehát nem a betegségek szaporodtak, hanem a betegségek korai felismerése tökéletesedett. Van azonban néhány olyan betegség, amely az utóbbi évtizedek csakugyan veszedelmesen megszaporodott. Ilyenek a különféle ideg- és agybajok és a szívbetegségek egy része is. Ezeknek a betegségeknek megszaporodásával szemben a tudomány meglehetősen tanácstalanul áll.