Mindenki hallott már róla, hogy az eszkimók ősi állapotukban kenyeret és cukrot, tehát szénhidrátokat úgyszólván nem ettek, szervezetük tehát zsírból és húsból fedezte minden energiaszükségletét. A délibb fekvésű országok lakói viszont inkább szénhidrátokat fogyasztanak, zsírt pedig aránylag keveset. A mi viszonyaink között legjobb, ha egy 70 kilogramm testsúlyú férfi naponta 70 gramm fehérjét, 70 gramm zsírt és 500 gramm szénhidrátot fogyaszt el. Ezeket a tápanyagokat mingyárt átszámíthatjuk kalóriaértékre is.

Amint láttuk, 1 gramm fehérje 4.1 kalóriaértéket ad, 70 gramm kalóriaértéke tehát 70x4.1, vagyis 287 kalória. Egy gramm zsír kalóriaértéke 9.3, 70 grammé tehát 70x9.3, vagyis 651 kalória. Egy gramm szénhidrát kalóriaértéke ugyancsak 4.1, 500 grammé tehát 500x4.1, vagyis 2050 kalória. A három tápanyag együttes kalóriaértéke 2988, kereken 3000 kalória, vagyis egy könnyű testi munkás napi kalóriaszükséglete.

Mennyit ér a jegyre adott kenyér?

A mellékelt táblázatokból első pillantásra leolvashatjuk, hogy a különböző élelmiszerek a három fő tápanyagból milyen mennyiséget tartalmaznak. Nézzük meg például, hogy a könnyű testi munkásnak járó napi kenyéradag hány kalóriát jelent. 100 gramm, vagyis 10 deka burgonyás kenyérben 55 gramm szénhidrát van, a napi 400 grammos kenyéradag tehát 220 gramm szénhidrátot ad a szervezetnek.

A szénhidrátok grammja - mint tudjuk - 4.1 kalóriát ad, 220-at tehát ezzel kell még megszoroznunk. A számítás eredménye 902, tehát ennyi kalóriát kapunk a könnyű testi munkás kenyérjegy napi adagjával. A könnyű testi munkás jeggyel a 3000-es napi kalóriaszükségletnél majdnem egyharmadát elégítjük ki, de még így is több, mint kétezer kalória marad, amelyet a szabad piacon vásárolt élelmiszerekkel kell biztosítanunk.

Készítsünk „kalóriaétlapot”

Aki az eddigieket figyelmesen elolvasta, most már a maga erejéből összeállíthatja a napi kalóriaétlapot. A feladat a következő: keressük ki a három oszlopos táblázatból azokat az élelmiszereket, amelyeket aznap enni szándékozunk. Azután állapítsak meg, hogy a kiválasztott táplálékoknak mennyi a szénhidrát-, zsír- vagy fehérje tartalma grammokban. Ezt az oszlopos táblázatokból pillanatok alatt kiszámíthatjuk.

A grammokban megkapott értékeket azután szorossuk meg 9.3-del vagy 4.1-del, aszerint, hogy zsír vagy fehérje, illetőleg szénhidrát-e az illető tápanyag. Az összeadott kalóriaértékek azután megmutatják hogy az aznapi élelmünkben megvan-e szükséges kalóriamennyiség. Gyümölcsök zöldfőzelékek egyelőre nem szerepelnek táblázatunkban, ezekkel legközelebbi számunkban részletesen foglalkozunk.