Dtum
Login with Facebookk
1924 | Január

A Jegybank felállitása után husz százalékos ércfedezete lesz az államjegynek

A kölcsön és a vele összeköttetésben lévő jegybank ügyében kérdést intéztünk Zala Lajoshoz, a Földhitelbank ügyvezető igazgatójához, aki a következőkben nyilatkozott: 

– Reméljük, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter most már a kölcsönfeltételekkel tájékozottan fog megérkezni és ezek után a törvényhozás hozzá fog láthatni azoknak a feltételeknek a teljesitéséhez, amelyek biztositják országunk pénzügyeinek szanálását. Az ország közgazdasága minden erejéből támogatni fogja ezeket a terveket és ezek megvalósitása elé itthon nem fognak akadályok gördülni. 

– A pénzügyi kormányzat legelső feladatai közé tartozik a rigorózus állami budget felállitása mellett a jegybank létesitésére vonatkozó javaslatnak megtétele. A népszövetségnek pénzügyi jelentése körvonalaiban megállapitja a jegybank alapszabályait és ügykörét. Az alaptőke nagysága tekintetében több oldalról aggályok merültek fel. Félő, hogy ez az alaptőke nem lesz elegendő, kevés fedezetet fog nyujtani azon szükségletekkel szemben, amelyet a gazdasági élet az ország egyedüli pénzforrásával szemben támasztani fog.

A pénzügyi jelentés ezt a harmincmilliós aranykoronát nem mint az alaptőke összeg maximumát állapitja meg, csak véleményezi, hogy az ország lehetőleg ezen összeget fogadja el, mint szükségletet a jegybank alaptőkéjéhez. De nem zárkózik el azon eshetőség elől, hogy ez az alaptőke, ha az ország gazdasági viszonyai és pénzügyi helyzete azt lehetővé teszi, nagyobb legyen.

Ez a harmincmillió aranykorona a forgalomban lévő államjegyeknek s még az infláció megszüntéig kibocsátandó államjegyek összegének előreláthatólag husz százalékos ércfedezetet fog adni s ennek az ércfedezetnek gyarapitása lesz majd elsőrendü feladata a Jegybank vezetőségének, mely azt, – épp ugy, mint az osztrák uj jegybank – üzleti gestiója által fogja lassankint gyarapitani. 

– Valutánknál a legközelebb jövőben nem az lesz a fő kérdés, hogy az mennyiben van arannyal fedezve, hanem az, hogy pénzünk stabilizálódjék és hogy a jegybank csupán gazdasági szükségletek által legyen igénybevehető. A kormányzatnak az önálló banknál csupán a bank diskontópolitikájára szabad némi befolyást gyakorolni. 

Mindezeknek különben ki kell majd tünni azokból a javaslatokból, amelyeket a külföldről visszajövet a nemzetgyülés előtt fognak minisztereink előterjeszteni.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Szanálás
Szabóné Fricska Anna

A szanálási folyamatban zilált pénzügyek rendezését kísérlik meg, legyen szó bankokról, egy városról vagy magáról az államról.

 
Amikor a fizetésképtelenség nyilvánvalóvá válik, vagy csődeljárást indítanak, vagy ún. kényszerkiegyezést kötnek az adóssal. A csődeljárásban a vagyon felszámolása (és értékesítése) után a hitelezőket bizonyos mértékig kártalanítják.


A másik megoldás a tulajdonképpeni szanálás, ekkor a tartozás átütemezéséről vagy mérsékléséről egyeznek meg. Így időt nyernek, és stabilizálódhat a bank (város, ország) pénzügyi helyzete.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Magyar Nemzeti Bank 100 aranykorona részvény (1924) Egymillió takarékkoronás Lloyd-pénztárjegy (1924) A Népszövetségi delegáció a budapesti sajtó képviselői előtt beszámol küldetése céljairól
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98