Az országos iparegyesület több izben és behatóan foglalkozott az épitési válsággal.

Kutatván ezen válság okait, arra a tapasztalatra jutott, hogy sok iparost adósainak fizetésképtelensége, illetve követeléseinek behajthatatlansága tesz tönkre. Kétségtelen továbbá az is, hogy a lelkiismeretlen adóssal szemben sok esetben nem alkalmaztak elég erélyt.

Ezen anomáliákon csakis az érdekeltek egyesülése segithet. Ebből az okból az iparegyesület kebelén belül iparos hitelvédegyesület alakitását határozták el. Az egyesület célja, hogy az iparosokat az épittető telekkönyvi viszonyairól tájékoztassa, a nem fizető épitkezőket előjegyzésben tartsa, fizetésképtelenség esetében pedig azokat a hitelezőket, akik az egyesület tagjai, egy csoporttá egyesitse, közös ügyvéd által képviseltesse és ennek utján esetleg csődön kívüli egyezséget kisértsen meg.

Az időközben megtartott értekezleten Neuschlosz Marcel ösmertette az egyesület czélját és ezután az elnöklő Matlekovics Sándor inditványára elvben kimondották a védőegyesület megalakitásának szükségét.

Majd egy 16 tagu előkészitő bizottságot választottak, amelynek elnöke Matlekovics Sándor és Neuschlosz Marcel lett. A kiküldött bizottság feladata az alapszabályok kidolgozása, taggyüjtés és a megalakulás napjának megállapitása. Nyert fölhatalmazáshoz képest a bizottság a benne még nem képviselt iparágak küldötteivel kiegészitheti magát.