A fürdőövezetek kialakulását több tényező is hátráltatta. Speciálisan a Tátrában a rövid szezon kérdése is gondot okozott, de ezt a szolgáltatások megfelelő kialakításával valamelyest ellensúlyozni lehetett.
A fürdő terület kialakításához azonban a Tátrában is, máshol is szükség volt egy olyan rendeletre, amely szabályozta, korlátozta volna a szabad ingatlanforgalmat a régió sajátos érdekeire tekintettel (gondoljunk arra, milyen károkat okoznak például az egész Balaton-part fejlődése szempontjából a ma a déli parton szinte végig jellemző vízparti telkek, amelyek a tó jelentős részét egyszerűen elzárják a látogatóktól), valamint amely lehetővé tett volna bizonyos kisajátításokat is.

Minden igyekezet ellenére ez a törvény nem született meg. A Kárpát Egyesület, és egyre szaporodó társai a természetjárás, az idegenforgalom területén, nem hívhatták segítségül a törvény erejét. Mindazonáltal a hasonló egyesületek rengeteget tettek azért, hogy az általuk felkarolt tájak látogathatókká, vendégszeretőkké váljanak. Törvények híján tekintélyes embereket próbáltak tevékenységükbe bevonni, mint a Tátra esetében látjuk, időnként komoly sikerrel.