Dtum
Login with Facebookk
1900 | Augusztus

Vízilabda az 1900-as olimpiai játékok műsorán

Külön fejlődött a sportág Európában és külön Amerikában. Európában természetesen Britanniában kell körülnéznünk, ha a vízilabda ősi változatát keressük: Bornemouth-ban kezdték játszani, eredetileg két csónak volt a kapu, erre kellett feltenni a labdát, ami különösen annak fényében nem volt könnyű, hogy a kapus bármikor a ladikjára törő játékos nyakába zuhanhatott.

 

A gyakori csigolyasérülések okán aztán belátták az angolok, mindenki jobban jár, ha a futballból ismert kapukat teszik meg célpontnak, az 1880-as évekre pedig a szabályokat is kezdték lefektetni. Az angolszász gyökerek a mai napig érződnek. A kemény csapatsportok hazájából útjára indult játék az egyetlen a csapatsportok között, amelyben a brutalitást leszámítva bármi megengedett azzal szemben, akinek a kezében van a labda.


Az amerikai változat annyiban érdemel említést, hogy a "water polo" kifejezést az Újvilágnak köszönhetjük: itt ugyanis a lovaspólót igyekezték utánozni a vízben, amikor is üres hordókon ülve megpróbálták a labdát (eleinte egy felfújt marhahólyagot) egy ütővel a kapuba paskolni. Később leszálltak a magas hordóról, és az ütőt is letették, az ütésről viszont nem tettek le, ezért aztán az Államokban még hosszú időn át egészen rendkívüli mód durva keretek között űzték a sportágat.


Oly népszerű volt az Angliából hódító útjára induló játék, hogy a futballal párban első csapatsportként helyet kapott az 1900-as olimpia műsorán. Az első olimpiai bajnoki címet Nagy-Britannia nyerte. A második helyen Belgium végzett és a bronz érmet Franciaország szerezte meg. Négy évvel később amerikai egyetemek csapatai verték kékre-zöldre egymást, ezért az 1904-est hivatalosan nem ismerik el olimpiaként, 1908 óta azonban állandó programpont, azaz a csapatjátékok közül a legrégebb óta szerepel megszakítás nélkül az olimpián.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Cselédnek lenni nem volt irigylendő dolog Cselédnek lenni nem volt irigylendő dolog
Cselédnek lenni nem volt irigylendő dolog a háboru előtt sem, de...
Hősök temetője Debreczenben
Tudvalevő, hogy Debreczen város temetőjében alusszák örök álmukat...
Meghalt József főherczeg Meghalt József főherczeg
Gyásza van nemzetünknek: József Főherceg, a legmagyarabb, minden...
Miért nem kell Párizsnak a magyar irodalom?
Az ember ül a Café de la Paix előtt - amely tudvalevően Párizsban...
Érdekes leletek Érdekes leletek
Kincsek és az emberiség multjának titkai feküsznek még mindig a föld...
A Semmeringi hegyi verseny A Semmeringi hegyi verseny
A kontinensek kétségkívül legnevezetesebb hegyi-versenye, a...
Az életsugarak
A tudományosság vivmányai mondhatni: lépésről-lépésre közelebb...
A „Drina” gőzös katasztrófája a Dunán A „Drina” gőzös katasztrófája a Dunán
Április hetedikére virradó hajnalon borzalmas hajószerencsétlenség...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98