Dtum
Login with Facebookk
1900 | Május

Meghalt Munkácsy Mihály

Meseszerű az az életpálya, melynek utolsó állomáspontja az endenichi szomorú intézet lett. Az elszegényedett úri család sarja asztalosműhelybe kerül, de nem elégszik meg a bútorok egyszerű befestésével, hanem ékes rózsákat és tulipánokat is fest rájok, a mint épen a képzelődése diktálja.

 

Ebből a gyerekből piktor lesz, - mondják a kisváros szakértői és Lieb Mihály (mert ez volt eredetileg a Munkácsy neve) anynyira hisz a jóslásban, hogy most már nemcsak virágokat pingál, hanem a mestert és a mesterné aszszonyt is lerajzolja, lerajzol mindent, a mi a szemei elé kerül. Sőt többet tesz: fölkeresi Szamossyt, a jónevű rajztanítót s órákat vesz tőle, hogy megszerezze magának a szükséges első ismereteket.


Mikor a hatvanas évek közepén Pestre jön, s Harsányi Pált, a Képzőművészeti Társulat igazgatóját fölkeresi, még teljesen dilettáns ugyan, de kisérletei elárúlják a nem közönséges tehetséget. Bécsbe első festményeinek árán útazik, s midőn vágya nemsokára tovább, Münchenbe viszi, s ott Wágner Sándor mellett képezi magát, a "Húsvéti locsolás"-sal lepi meg ismerőseit, melyen az alakok már szerencsésen jellemzett magyar parasztok.


A "Siralomház" már elsőrangú alkotás, fényes kiindúlási pontja a sikerekben, diadalokban és ünnepeltetésekben gazdag művészpályának. A képért nagy árat fizetnek, festőjét a követelő francia kritika magasztalja, s a nevét a legnagyobb mesterek nevei között kezdik emlegetni.

 

Minden újabb kép újabb diadal, rohamosan emelkedik magasabbra és magasabbra, föl egészen ama csúcspontig, melyet már a világhír vesz körül ragyogó sugaraival. "Milton"-ját a történelmi genre csodás tökélyű alkotásának ismerik el, "Krisztus Pilátus" előtt-jével a vallásos festészetet kelti új életre egy kritikával és kétkedéssel teljes korszakba; a modern életből vett salon-képei, melyeket nagy munkáinak alkotása közben, úgyszólván csak szórakozásképpen festett.

 

E művek páratlan népszerűséget és elismerést szereznek nevének. Midőn egy-egy nagyobb alkotásával megjelenik közöttünk, honfitársai fejedelmet megillető ünnepléssel fogadják; kiállításainak megtekintésére távoli vidékek lakossága is Budapestre zarándokol; külföldön a legfinynyásabb ízlésű amateurök rendkívül nagy árakat fizetnek legkisebb vásznáért is.


  És a szegény asztalos inasból lett világhírű képíró mindezen ünnepeltetések között sem érzi magát egészen boldognak. A fényes párisi palotából a magyar pusztákra vágyik, melyeknek tőről metszett lakosait, fiatal korának barátait, az előkelő szalonokban hiába keresi.

 

Csak haza, csak haza! cseng a fülébe mindenfelől, s mikor egy fenkölt gondolkozású államférfiú megtalálja a módot is arra, hogy a mester vágyakozása teljesedésbe mehessen, megkönnyebbülten lélegzik föl, mintha csak egy nehéz álom lidércznyomását rázta volna le magáról.

 

A mikor az ezredévi ünnepélyekre megjelen közöttünk, mindenki tárt karokkal fogadja, mert hiszen most már a mienk, a mienk osztatlanúl. S az örömnek, az ünnepeltetésnek eme napjaiban egyszer csak félelmes erővel keríti hatalmába egy régi lappangó baj.

 

Izgatottsága fokról-fokra nő, az ünnepélyek vidám zaja kiállhatatlanná válik reá nézve, menekülni kénytelen a magyar fővárosból s néhány hét múlva megérkezik külföldről a mindenkit lesújtó szomorú hír, hogy Munkácsy számára egy németországi gyógyintézetben kellett keresni menhelyet.


A mint az endenichi intézet kapuit átlépte, már éreztük, sőt tudtuk, hogy elveszítettük őt örökre. A mi ezután következett, már lassú haldoklás volt, elszomorító, kinos befejezése a fényes pályafutásnak.

 

Most már megjárta a szenvedésnek Golgotháját, s átköltözött a halhatatlanságba. A gyász első napjaiban hiába való törekvés volna fejtegetnünk, hogy voltaképen mit is veszítettünk Munkácsyban.

 

Annyit azonban minden magyar embernek éreznie kell, hogy ezzel az Isten különös kegyelméből való művészszel a magyar lélek erejének és fényének egyik leghatalmasabb hirdetője szállt sírba. Munkácsy Mihály nemcsak saját hazájának volt egyik legnagyobb dicsősége és büszkesége, hanem egyúttal a művészetek általános történetének is olyan alakja, ki magának a legnagyobb mesterek mellett szerzett helyet.


  Az Ecco homo az utolsó nagy munkája Munkácsynak. Mint a bibliai képek mindegyike, ez is mélyen megható kompoziczió; de a mester végzetes betegsége már nyomokat hagy a nagy vászon egyes részein. Az alakok ingadozók, az ecsetkezelés nem mindig biztos, a légtávlatok itt-ott hiányzanak.

 


Mikor ezt a képet külön pavillonjában először láttam, a végzet sötét árnya már ott lebegett Munkácsy felett. Némán, földre szegezett, révedező szemekkel állt a pavillon egyik sarkában, jóformán ügyet sem vetve arra, a mi körülötte történik.

 

Kezet nyújtott és álmatlanságról, kimerültségről kezdett panaszkodni. Biztattam, hogy az egész csak múló baj, s a mint az utolsó napok erős izgalmait kiheveri, majd minden jobbra fordul.Megrázta hatalmas, bozontos fejét s balkezével egyet legyintett.

 

Valami fájdalmas lemondás nyilatkozott meg ebben a mozdulatban. Mintha csak előre látta volna, a min nem sokára bekövetkezett: nem akarta áltatni magát hiú reményekkel.Soha nem felejtem el ezt a talalkozást,s most mikor a mester hosszas haldoklása véget ért, az a sápadt arcz és révedező tekintet újra megjelenik előttem.

 

De ma már glóriafény veszi körül a megtört szenvedő alakot, kinek örök élet, örök dicsőség, halhatatlanság jutott osztályrészül.

Szana Tamás cikke

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Munkácsy Mihály a halottas ágyon Munkácsy Mihály ravatala Munkácsy Mihály temetése
Cikk-ajánló
A gyarmatáru importőrök számának szokatlan emelkedése A gyarmatáru importőrök számának szokatlan emelkedése
Sajátságos jelensége a korlátozott forgalmú kereskedelmi ágazatoknak,...
Nagy sikert jósolnak a Darling cigarettának Nagy sikert jósolnak a Darling cigarettának
Megnyugtató dolog, hogy az ország legnagyobb kereskedelmi üzemét, a...
A turistaság
Korunk egyik legnagyobb áldása a társadalomnak az egészségért felvett...
Kik a riomi hazaárulás per koronatanui Kik a riomi hazaárulás per koronatanui
Szombaton került nyilvánosságra azoknak a dokumentumoknak és...
A bankszövetség kardcsapatbajnoksága A bankszövetség kardcsapatbajnoksága
A Pénzintézeti Sportszövetség vasárnap délután, a Santelli-féle...
Kerékpárosokat Stockholmba Kerékpárosokat Stockholmba
Nehéz feladata van annak, a ki manapság a kerékpársport érdekében...
Az almaféreg Az almaféreg
Sokfajta almaféreg van. Van köztük egy, a legveszedelmesebb és a...
A gránát A gránát
Ezek azok a föld alatti aknák, amelyeket elektromos áram robbant föl,...
Orvosi kisérlet a halálra itélten Orvosi kisérlet a halálra itélten
Sandwich szigetén halálra itéltek többszörös gyilkosságért egy Kéanu...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98