Dtum
Login with Facebookk
1901 | Április

Állattenyésztésünk jelentősége - kiút a válságból

Abból a mezőgazdasági válságból, mely a gabona árak sülyedése következtében az ezernyolcszázkilencvenes évek közepe táján az egész világ gazdáit sujtotta, az amerikai farmerok találták meg leghamarabb a kivezető utat és követték azt a náluk megszokott állhatatossággal és leleményességgel.

 

Ez az út az állattenyésztésnek mennyiségileg és minőségileg való mind nagyobb fejlesztése volt. Nemcsak a déli prairie államokban, de az északi, mindeddig buzával bevetett államokban is a legelők feltörését abbahagyták és a buzaföldeket rétekkel alakitották át. Az Egyesült Államok állatállománya mindjárt a válság első éveiben óriási arányban növekedett és az állomány szaporodásával hatalmas méreteket öltött állat-, hus és állati terménykivitelük is.
A magyar gazdáknak a válságból kivezető ezen utjaként jelöltem meg én is az örökös buzatermesztés fokozásának legalább egy időre való abbahagyását a „Magyar Gazdák Szemléje” egyik 1896-beli számában és az amerikai farmerok példájára utaltam, a kik egy gyors fordulattal megcsinálták mezőgazdasági üzemükben azt az irányváltozást, mely épen a mezőgazdasági üzemben a legkönnyebben és kár nélkül megcsinálható. Kétségtelen, nálunk ez a változás nem állott be olyan hamar, olyan intensiven és olyan nagy méretekben, de hogy a mi gazdáink is belátták szükségességét, azt bizonyitja Magyarország állat-állományának értékstatisztikája.


Lehetőleg el kell háritani azokat az akadályokat, melyek nagy szarvasmarhakivitelünk ellen tolulnak és melyeket az elé tolnak. Az első relációban a kormány az állatorvosi közszolgálat államositásával egy ma még alig értékelhető lépést tett. A mesterséges akadályok közül Németország védvámos irányzata és Ausztria okvetetlenkedései nehéz akadályok. Az a kifogás, melyet szarvasmarha-állományunk egészségi állapota miatt szoktak emelni, ma már csaknem megszünt és az állatorvosi közszolgálat államositása után teljesen illuzoriussá fog válni, csak ürügy egyrészt a német agráriusok, másrészt a bécsi mészárosok részéről.

  A nemzeti vagyonnak nagy része fekszik állatjainkban és az állatállomány szaporitása, minőségének javitása nem csupán az egyes gazdának lehet jól fölfogott érdeke, de az államnak is. E mennyiség és minőség emelésére a kormánynak bőven állanak rendelkezésre a szűkséges eszközök. De a kisbirtokos osztály az, melynek segitségére kell jönni; mert az intelligensebb gazda tudja, hogy kell javitani és tudja, hogy mivel javitsa jószágát, de az a parasztbirtokos, az a saját erejéből nem tudja és a saját jószántából nem fogja hibás tenyészirányát a helyessel fölcserélni. Kétségtelenül a lóversenyek, kiállitások, dijazások sokat használnak az állattenyésztésnek. De inkább a nagybirtokos állattenyésztésének és kevésbé a kisgazdának. Pedig éppen a kisgazda állatja a gyöngébb, éppen ő szorul rá jobban a segélyre, jutalomra, buzditásra. A helyes földmivelési politikának pedig a meglévő fejlesztésére is, de még inkább a hiányzó pótlására kell törekednie. (é. e.)

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98