Dtum
Login with Facebookk
1901 | Augusztus

Székely kivándorlók Romániában

A hazai közvélemény lassanként mind jobban a „székely kérdés” felé fordúl figyelmével s a lapok folyton ismétlődő riasztó hírei után erősödni kezd közönségünkben az a tudat, hogy államunk délkeleti határterületén sulyos, sőt veszedelmes bajok mutatkoznak. E bajok egyik főjelensége, sőt talán épen legfőbb tünete az, hogy a székelység nagy csapatokban vándorol át a Kárpátok letarolt hegyein Romániba s ott hol rövidebb időre, hol állandóan letelepszik.A székely fajnak, országunk ez ősi határőreinek eme kivándorlásáról mutatunk itt be,eredeti fölvételek után, több képet olvasóinknak.


Galaczon, a pompás fekvésű román kikötővárosban vagyunk
, melynek nagy költséggel épült új dock-jai és elevátorai a Dunáról s a Fekete-tengerről jövő hajókat várják; a sok vitorlás, valamint a folyton érkező orosz, osztrák és magyar gőzösök ellepik a viz tükrét s tartka, zsibongó sokadalmat vonzanak a partra. A kikötő forgalmának legfőbb árúja a fa, mely innét száll tengerre, hogy a Kelet országaiba jusson.

 

Ezért a galaczi földolgozó ipar is a műmalmokon kívül első sorban fa-ipar, melynek legnagyobb telepét s a galaczi fa-kikötő főszállítóját két képen mutatjuk be olvasóinknak: a „Románia” gőzfűrész részvénytársaság hatalmas területű gyára ez. A fa, melyet itt deszka alakjában látunk, jórészt a székely hegyekről szállott alá s évenként mintegy 200,000 köbméter megy át a telep fűrészein.

De nemcsak a deszka jött Erdélyből, hanem onnét jöttek a fát feldolgozó munkások is, nevezetese a gyárnak leghasználhatóbb, legügyesebb alkalmazottjai: azok a székelyek, - számuk 400 körül ingadozik – kik épen a faipar terén erősen felülmúlják a román munkásokat. Harmadik képünk e derék, szálas székely emberekből mutat be egy csoportot, a mint déli pihenőkor egy magyar „kantin” udvarán összegyűlvék; mind szép, egészséges magyarok.

 

A következő kép egy magyar kantin belsejét mutatja, a mint magyarjaink közös tálból falatoznak; az asztal közepén levő nagy üvegben persze csak viz van. Az ebédlőknek áldást oszt Nagy Sándor magyar misszionárius, ki Brailából szokott átjönni ide, hogy hazafiúi buzgósággal látogassa és karolja fel magyar hiveit. Utolsó képünk a gyártelepről elinduló társaságról vétetett föl: az orosz szoknyába bújtatott kocsis rendesen maga is székely vagy szász atyafi; a kocsikon ülők közül Nagy Sándor magyar misszionáriust, Hegedűs Loránt magyar orsz. képviselőt és Putnik Béla konzuli tisztviselőt ismerhetjük fel.

 

Ez adatokat is Putnik Béla konzuli tisztviselő úr jegyzeteiből vettük, ki lelkes magyar s így reméljük, hogy kiváló főnökének, a szintén magyar Borek Vilmosnak vezetése alatt még sokat tehetnek az ottani konzulátusban a kivándorlott székelyekért. Végül érdemesnek tartjuk megemliteni, hogy maguk az itt közölt fényképek is fiának, Maksay Györgynek műterméből kerültek ki s abból az alkalomból készültek, midőn Hegedűs Loránt orsz. képviselő e nyáron Romániában hosszabb tanlulmányutat tett.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Románia gazdasági fejlődése a századfordulón
Lóczy István

Amikor a török birodalom már nem volt képes szilárdan kézben tartani a Balkánt, sorozatos átrendeződések indultak el. Ezek egyik legfontosabb tényezőjét a két román fejedelemség egyesülése jelentette. Az új államban kétségtelen modernizáció indult el, amelyet többek között azért nehéz értékelnünk, mert szinte hihetetlenül elmaradott állapotokat kellett sürgősen megváltoztatni. Például 1855-ig a rabszolgaság is létezett az országban a cigányokra vonatkozóan.


A 19. század végén a béklyók nagy részétől megszabadult gazdaság gyors fejlődésnek indult. Nagy vasútépítések mentek végbe, néhány iparág nemzetközi rangra emelkedett, például a sokáig húzóágazatot jelentő olajipar, de jelentős volt néhány hagyományos iparág fejlődése is, mint például a faiparé. A városi fejlődés felgyorsult, a polgárság vagyonosodni kezdett.


A román gazdaságban munkaerőigény jelentkezett, és sokan vándoroltak ki munka reményében a székelyföldről is.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Székely kivándorlók Romániában Székely kivándorlók Romániában Székely kivándorlók Romániában
Cikk-ajánló
Névtelen levelek áradata elriasztotta a közönséget a bajai Szent...
Baján izgatottan tárgyalja a város egész lakossága azoknak a névtelen...
A vidéki bajnokság döntője A vidéki bajnokság döntője
Szegedi AK – Diósgyőri Vasgyári TK 5:2 (0:0) Mindenképen...
Óriások között Óriások között
Olvassuk, hogy az angol világbirodalom már megkezdte az...
A munkásnép új törvénye A munkásnép új törvénye
Márczius elsején életbelépett az 1912. évi VIII-ik törvénycikk, a...
A büntetések Khinában A büntetések Khinában
A khinaiak kegyetlenségéről a még csak rövid idő óta duló lázadás...
Vízkeresztnapi tréfák Vízkeresztnapi tréfák
A halhatatlan Shakespeare lángelméje örök emléket emelt annak az...
A Gazdaszövetség a vámunió mellett A Gazdaszövetség a vámunió mellett
A magyar Gazdaszövetség igazgató-választmányi ülésén Darányi Ignác...
Miért kétszer olyan drága nálunk a cukor, mint máshol? Miért kétszer olyan drága nálunk a cukor, mint máshol?
A világ cukortermése ez idén sokkal nagyobb, mint a mult évi volt,...
A ,,Führer nagy titka” és Anglia létkérdekei A ,,Führer nagy titka” és Anglia létkérdekei
A Dienstaus Deutschland cimű laptudósitó ,,El kell-e menekülnie...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98