Február 10-ike óta Ausztria-Magyarország birtokos Khinában, Tien-Czin városban, a császár-csatorna mellett. Itt vásároltak ugyanis hat tized négyszög kilométernyi területet, vagyis 160,000 négyszög ölet, azaz 104 katarsztrális holdat.

Ez tehát nem gyarmat, hanem egy kis tanya. Ha a kvótaarányban osztanánk föl Ausztria és Magyarország közt, jutna Magyarországnak 35 hold. Alkalmasint nem rizst fogunk termeszteni ott, hanem politikát. A kis birtok megszerzéséről a jelentések igy szólnak:

Ausztria-Magyarország khinai képviselője, Czikann báró egy területet biztosított Tien-Czinben a magyar és osztrák telepesek és vállalataik használatára. E területen fogják fölépíteni a Tien-Czinben létesítendő osztrák-magyar konzulátust, a mely hivatva lesz a monarkhiai értekezletek megvédésére. E területfoglalás a többi hatóságok példájára történik.

A hatalmak már a mult boxer-forradalom kitörésekor belátták, hogy Khinában élő alattvalóik védelmére a khinai városban konzulátusokat kell felállítani, állandó helyőrséget tartani, mert a khinai hatóságokban megbízni nem lehet.

Anglia és Francziaország a déli tartományok nagyobb kikötőiben és Olaszország Mandsuriában erős hehyőrségekkel biztosítják alattvalóik érdekeit. Ausztria-Magyarországnak – nagyon természetes – nincsenek Khinában oly messzemenő érdekei, azért szerényebb terjedelmű intézkedések is elegendők érdekeinek megvédésére.

Pekingben egy tengerész különítmény elhelyezése és Tien-Czinben egy konzulátus felállása jelenleg teljesen elegendő érdekeinek biztosítására.