Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

Elkészült az Iliász fordítás

Homér nagy eposzát Baksay Sándor magyar alexandrinekbe foglalva befejezte. Lapunk több ízben közölt e hősköltemény kitűnő fordításából mutatványokat,- az első éneket az 1877. évfolyam 45. számában.

 

Most a teljesen befejezett s irodalmunkat igazán gazdagító műből közöljük a végkifejlődést tartalmazó XXII - ik ének egy részletét, mely Akhillesz és Hektor halálos viadalát, s ez utóbbinak elestét énekli meg.

 

Akhillesz, ki Agamemnonnal öszszeperelvén hajóira vonúlt, és sok ideig tétlenűl nézte a görögök folytonos vereségét, végre barátjának, Patroklosznak, ki Hektor kezétől elesett, halálát megboszszulandó, a görögök élére áll, s a trójaiakat öldökölni kezdi. Polydamas, a trójaiak egyik bölcs vezére, idejében tanácsolta Hektornak a várba vonúlást.

 

De Hektor büszkesége nem akart hátrálni. - Akhillesz szörnyű tettet visz most végbe, öldökli, a kiket utól ér, s a megrémült trójaiak a várba menekülnek. De Hektor kint marad, hogy bevárja Akhilleszt s megküzdjön vele:

Akhillesz utána indula kevélyen,
Mint győztes paripa száll a pályatéren,
Elnyúlva a síkon, szekerét ragadja:
Úgy szedte a lábát Peleusz magzatja.

Priamosz vén szeme látta meg elsőben,
A mint tündökölve szágúld a mezőben,
Mint az égnek amaz őszi csillagzatja,
Mely a többi fölött fényét ragyogtatja,
Esteli fejéskor van emelkedőben.

Jajdúlt a vén ember, a fejét is verte.
Kezét fia felé zokogva emelte,
De Hektor ott maradt a kapuban állva,
Akhilleszt halálos ütközetre várva,
Szívreható szóval atyja úgy kérlelte:

Hektor, kedves fiam, vigyázz: ha bevárod
Egy magad, társ nélkül, az lesz halálod:
E gyilkos embernek leszesz áldozatja,
Mert erősebb nálad Peleusz magzatja
Bár az istenek is, mint én, úgy szeretnék,
Majd ebek és varjak hamar eltemetnék,
S enyhűlne szívemnek keserves bánatja.

Jőjj a falak közé, kedves fiam, térj meg.
Trójai népünket, asszonyainkat védd meg.
Ne maradj Akhilleusz győzelmi díjába,
Drága életed ne fogyasd hiába.

Végy legalább engem könyörületedbe
Te szegény atyádnak jó tanácsit vedd be.
A kinek fejére késő vénségére
Oly keserves sorsot Zeusz-isten mére.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Homéroszt fordítani
Szabó Ágnes

Az Iliász bizonyára ógörög nyelven a legszebb. De ha már nem tud ógörögül a nyájas olvasó, akkor jobb híján fordításokból ismerheti meg ezt a csodálatos mesét..
Sok próbálkozást ismer a mi irodalmunk is, amelyek több - de inkább - kevesebb sikerrel jártak az átültetés terén.


Már Dugonics András is megpróbálkozott a fordítással 1770 körül, de akkoriban igen szabadon kezelték az eredeti szövegeket. Saját szájízük szerint alakították a történetet, gyakori volt a túlzott magyarítás is. Elég, ha csak a korabeli Shakespeare drámák címeinek magyarítására figyelünk: Lear király : "Szabolcs vezér", III. Richard : "Tongor, avagy Komárom állapotja a 8-dik században".


Az 1780-as évek végén abban sem értenek egyet íróink, hogy egyáltalán alkalmas-e a magyar nyelv az időmértékes verselésre. Mindenki a maga nyelvjárását a maga helyesírását alkalmazza legjobb belátása szerint. Nincs egységes helyesírásunk, mindenki úgy ír, ahogy akar.

 

Így aztán sehogyan sem lehet eldönteni, hogy mi legyen a hosszú, vagy a rövid szótag. Hiába vitatkoztak íróink, éveken keresztül - ez volt a híres prozódiai vita - addig úgy sem juthattak előre, amíg meg nem egyeztek az egységes helyesírási normában.


Kölcsey Ferenc is belefog a fordításba Kazinczy mester biztatására, de csak részletekkel készül el. Ebből a vállalkozásból később még baj származik, ugyanis Kazinczy "csak úgy" átadta Kölcsey kész fordításait egy sárospataki tanárembernek, aki beillesztette azt a maga fordításába. Kölcsey vérig sértődött, és pert indított a tanár ellen.

 

Ez volt a magyar irodalom első plágium pere. Kazinczy úgy gondolkodott, hogy a nyelvművelő munka, amelynek egyik fontos eleme a fordítás, mindenek felett áll. A mű a fontos, a fordító mellékes. Kölcsey ezt pont fordítva gondolta, szerinte a szerző eredetiségét minden áron meg kell védeni.


Azóta is sokan hozzáfogtak a nagy munkához, de Devecseri Gábor jöttéig kellett várnia a magyar olvasónak, hogy igazi  "görög"  Iliász-élménye lehessen.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98