Az országgyűlésen bevégezték a közoktatási költségvetés feletti vitát, s hamarosan megszavazták az újabb felhatalmazási törvényjavaslatot, mely szükségessé vált, mivel április végére nem lett volna kész a költségvetési törvény. Április 25-ikén aztán belekezdtek az igazságügyi költségvetés tárgyalásába, de ezzel már nem végezhettek a mult héten, mivel igen számosan óhajtottak hozzászólni az igazságszolgáltatás kérdéseihez.

Vita közben felháborodást keltett a pánszláv érzelmű tót képviselő, Veszelovszky felszólalása, a ki a tótok által lakott vidékeken a bíróságok nyelvévé a tótot szeretné tenni. A beszéde nyomán támadt nagy ellentmondásokra azzal vágott vissza, hogy a tótok Magyarország őslakói s hogy a nemzetiségek az országban többségben vannak.

Egyik állitás sem igaz, mert a lakosság felénél több a magyarság, nem is szólva a magyarság politikai, történelmi, közgazdasági és műveltségi nagy túlsulyáról, mely államunk magyar nemzeti jellegének megadja a természetes alapot. A mi azt a másik álitást illeti, hogy a tótok régebben laknak ebben az országban, mint a magyarok, ez is ama történelmi téves állitások közé tartozik, melyeket, sajnos, a magyarok közül is sokan elhisznek.

Az újabb történelmi kutatások kétségtelenné tették, hogy a honfoglaló magyarok által itt talált Szvatopluk-féle tartomány szláv lakói nem a mai tótok ősei, hanem ó-szlovének voltak, a kik az Árpád-házi királyok első százada alatt teljesen beleolvadtak a magyarságba. A tótok csak később, nagyobb részt a mongol pusztitás után települtek be lassanként az országba Morva- és Csehországból.