A nagy egyiptomi Sphinx, a világ legnagyobb és tán legrégibb szoborműve pusztulásnak indúl. Vagy hatvan századon át épen maradt, most pedig a modern czivilizáczió lehellete tönkre teszi. Az Egyiptomban újabban létesített öntözési munkálatok az ország száraz éghajlatát nagy mértékben megváltoztatták, nedvesebbé tették, minek folytán az egyiptomi kőszobrok is enyészetnek indúlnak.

Előtte az eső Egyiptomban hetenként egyszer egy óráig, most pedig évenként átlag 15-18 napig éjjel nappal esik. A nagyobb mérvű nedvesség, s az éjjeli fagyok a Sphinx kőanyagát tönkre teszik. A szobor arczáról az utolsó két év lefolyása alatt oly nagy mennyiségű kő szállott le, hogy annak vonásait néhány év múlva felismerhetők alig lesznek. Így szintén a szobor nyaka folyton vékonyabb lesz, mikor aztán egyszer a fej is mulhatatlanúl porba fog hullani.

Így idézi elő a modern haladás ama titokteljes kőalak romlását, mely a Pharaók uralkodásának, a görög mívelődés, a római birodalom virágzásának, Mahomed felléptének, a keresztes hadak és Napoleon hadjáratának tanuja volt. Már azon időben is rég fennállott, midőn Mózes Izrael fiait Egyiptomból kivezette.

A Sphinx Gizehnél Kheops nagy gúlájától egy negyed mérföldnyire áll. A sziklából faragott szobor teste oroszlánt, feje embert mutat. A test hoszsza 140 láb, a fej hoszsza a homloktól az állig mérve harmincz láb, szélessége 14 láb. A fej s a vállak kivételével az alak évszázadokon át a sivatag homokjában volt eltemetve.

Az arcz kifejezése a szemek s az orr megrongálása ellenére is nyugodt méltóságával mindenkire mély benyomást tesz. A fej mindkét oldalán széles hajdísz látszik. A sziklába vájt hosszú út a nyaktól a Sphinx kinyújtott karmaihoz vezet. Ennek hoszszsa ötven láb. A karmok közt egy oltár, egy nyugvó oroszlán szobrát és három a Sphinx melléhez támasztott hieroglifokkal elborított kőlapot találtak, melyek egyike tizennégy láb magas. A Sphinx valószínűleg a nap istenének megszemélyesítése volt.

A híres régiségbuvár Brugsch nézete szerint a Sphinx kora több mint 60 évszázadra tehető. A nagy gúlát 3700 évvel Krisztus születése előtt Kheops vagy Khufu király építette, vagyis ötvenhét századja. A Sphinxet azonban sokkal régibbinek tartják, mint a nagy gúlát, s ha ennél csak három századdal volna is régiebb.

Brugsch számítása szerint korát hatvan századra kell tenni. Ha pedig a Sphinx-et Menes királynak, az első dinasztia alapítójának (4700 év Krisztus születése előtt) idejében épűltnek mondjuk, akkor korát 67 századra tehetjük.