A Nemzeti Szinház e hó 4-ikén ismét új magyar darabot mutatott be: Ferenczy Ferencz "Flirt"-jét. A darabnak nincs cselekménye vagy meséje; egy háromfelvonásos életkép az egész, melynek első felvonása egy jour, a második egy vernissage, a harmadik egy operaházi jótékony estély közönségét mutatja be.

Mind a három helyen ugyanazokkal az alakokkal találkozunk, de történni nem történik velök semmi, még csak egy kis házasság sem az ifjúság közt. Az emberek jönnek-mennek és beszélnek, – igen elmésen – és flirtölnek.

Ennek a modern udvarlásnak a lélektani rajza a darab tartalma s Ferenczy meglepő ügyesen rajzolja a journak élő asszonyok regényes és hiú lelki világát, mely szinte életczélnak és az egyetlen lehetséges örömnek és mulatságnak tekinti a férfiakkal való kaczérkodást és a szerelmes társalgást, teljes bizalmassággal, minél több szellemmel, egy kis pikantériával s úgy, hogy valósággal ne legyen semmi az egészben, se érzés, se cselekedet.

Nem a férj megcsalása ez, csupán udvarló-tartás, a kik figyelmesebbek a férjnél, több szabadidejük van és szolgálatkészebbek.

Ferenczy nagy ügyességgel és szellemesen rajzolja ezeket az asszonyokat s mindegyikökben a flirtnek egy-egy fajtáját. A férfi-társaságban van egy gonosz lelkű és elzűllött iró, a ki minden asszonynyal és leánynyal elhiteti, hogy a holnapi tárczája nekik fog szólalni s tulajdonkép közönséges hozományvadász az iró-toll czégére alatt; egy komoly miniszteri titkár, a ki nem győzi eléggé titkolni, hogy semmi titkot nem biznak rá s egy pár férj, unalmas és fáradt emberek, a kik csak arra jók, hogy a Műcsarnokban találkozó feleségeik köpenyeit őrizzék.

Van köztük egy komoly, mély érzésű férfi, a kit sorsa egy ilyen flirt-asszony rabjává teszen s a lányok közt is egy kedves és okos lány, a ki nagyon keservesen ismeri meg a világot ebben a társaságban s a ki egy ideig egy léha iró játékszere. Jár-kél köztük egy fiatal házaspár is, a kik ebben a fonák világban mindenféle galibába keverednek, a míg ott nem hagyják.

Ezt a párt Ligeti Juliska és Mihályfi sok természetességgel és kedvesen játszották. A női szerepek Rákosi Szidiben, Lánczy Ilkában, T. Delli Emmában, Paulaynéban, Nagy Ibolyában találtak jó személyesitőkre, a titkár Császárban, az iró Dezsőben.
- (V.)