Dtum
Login with Facebookk
1904 | November

Fecske-tragédiák. Látogatás az Ornitologiai Központban

A dalos erdőre ráborult a csönd. Fogoly-családok bujdokolnak a tarlón, messziről kelve már, ha az őr-kakas a vadász közeledtét jelzi. A barázdák közt futkos még a pipiske, de közeledik az idő, a mikor az éhség a falu utczájára kergeti. Oda van a meleg napok költészete. Elszállt a vándormadár, csak a hírmondója él még közöttünk, az is készül már a hosszú útra.


A gólya kezdte a sort. Ő a legóvatosabb valamennyi közt. Már nyár utólján szárnyra kel és sok ezernyi csapatokba vergődve, magasan a levegőben vág délkeletnek, téli tanyájára, a Nilus völgyébe és Indiába. Szent István napján híre is alig van már a magyar ég alatt. Egy-egy elmaradt példánya mutatkozik csak elvétve, október elején is.


Augusztus közepén tűnik el az erdőből a kakukmadár. Egyenként, szinte észrevétlenül, hogy az útvonalát se tudja senki. A mostohaságban ezúttal is következetes önmagához: a fiatal kakuk-nemzedéket cserben hagyja, úgy hogy néha csak októberben követheti rejtelmes utakon az öregeket. Augusztus végén és szeptember elején indul vándorútjára a fürj, tömegesen kerülve a puska csöve elé.


Nyomon követi a sarlós fecske, mely nyaranta hegyvidéki falvaink templomtornyát repkedi körül, aztán búcsúzik a gébics és istenhozzád-ot mond a fecskék nagy családja: legelőbb a parti fecske, azután szeptember tizedike körül a házi fecske, utána, huszadika táján a füsti fecske. Közben éjszakról a tundrák vidékéről gágogva és rikoltozva száll alá a vetési lúd, október tizedike táján csapatostól vonúl a seregély. huszadika és harminczadika közt és november elején szárnyra kel a pacsirta és marad sereghajtónak a kacsa, a szárcsa és a vöcsök. Ezeket már csak a téli fagy kergeti el tőlünk, a mikor elborította a jég az ereket is. Az időjárás szerint de rendesen október közepe táján húzódik végig az erdős völgyeken a vadászok öröme: a szalonka.


Szeptember második felének hirtelen időváltozása szomorú jelentőségűvé lett az idén a fecske-vándorlás évadjában. Sokat szenvedhettek a mi kis vándoraink is, ámbár az ő katasztrófájukról hiradás eddig alig érkezett. Annál több gyászos hír hallatszik róluk a közel szomszédságból, sejtetve, hogy sorsuk a magyar ég alatt sem lehet sokkal kedvezőbb. Az osztrák Schneeberg táján. Puchberg körül szeptember 27-ikén sok ezernyi fecske lepte el a távíródrótokat és a házak homlokfalait. Az előző napon rendkívül nagy köd esett és a szegény kis állatok dél felé vonuló útjokban irányt tévesztettek s a hideg esőben egészen kimerültek.


Sok százan közülök lehullott a földre és minden ellenkezés nélkül összefogdostatták magukat. Az óriási madártömeg csicsergése messzire elhallatszott. Délután két órakor, a hogy az eső megszűnt és a köd is szerte foszlott, a fecskék ,mintegy vezényszóra, abbahagyták pihenőjüket, magasan a levegőben többször körülkerülték a falut, azután tovább folytatták útjokat dél felé. Ehhez hasonló viszontagság érte utól a fecskéknek egy másik csoportját Gloggnitz táján. Itt is ezerszámra lepték el a házak tetejét, a párkányokat s még a meredek falakba is belekapaszkodtak.


A köd és az eső verte ki utjából ezeket is. Még nagyobb volt a veszedelem, melyről egy galicziai jelentés szól. Onnan már szeptember elején utra kelt a fekete vándornép zöme, de egy elmaradt nagy csoportot a 18-iki és 19-iki nagy eső és szinte télies időjárás Czortkov községbe vert. Egy urilak tetejét és párkányát lepték el a szegény kis állatok és ott maradtak 19-ikétól 21-ig étlen-szomjan, dideregve. A nyitott ablakon át még a szobába is bemerészkedtek, de az eléjök szórt eleséget nem fogadták el. Minden istenadta reggel tizet-tizenötöt találtak közülök élettelenül és 22-ikéig elpusztult valamennyi, az utolsó madárkáig.


Az efféle veszedelemnek bizony nem állnak példa nélkül az őszi és tavaszi madárvonulások történetében. De a tudományt mégis nem ezek a rendkívüliségek, hanem inkább a madárvonulás rendszeressége érdekli közelebbről. A Magyar Ornithologiai Központ – egyike legkiválóbb tudományos intézményeinknek, mely európai hírben áll – Hermann Ottó vezetésével óriási nagy mértékű munkát végzett már ezen a téren. A kincstári erdőgazdaságok közreműködésével immár évek óta figyeli rendszeresen az őszi és tavaszi madárvonulást kiváltképen a füsti fecske és a gólya vándorlását.


Körülbelül száz helyről érkezik be a központba őszszel és tavaszszsal a jelentés, a melyeket aztán a központ feldolgoz és közzétesz folyóiratában : az Aquila-ban. (Eddig az 1894- 1901-iki évek madárvonulása jelent meg tudományos feldolgozásban. Készen áll az 1902 iki és az 1903-iki is, de közzétéve még nincsen.) Tüzetesebb megfigyelés végett 1898 és 1899. tavaszán és 1898 őszén belevonta munkájába a központ az ország néptanítóit is mindkét évben 5000-5000 adat érkezett be tőlük. A tavasziakat ezek közül már feldolgozta Gaál Gusztáv, az őszieket most dolgozza fel Pungur Gyula.


Ezt az utóbbi munkálatot a londoni ornithologiai kongresszuson fogják bemutatni, előreláthatólag 1905-ben. Ezek a munkálatok a jobban megfigyelt fajokra nézve jórészt tisztázták már Magyarország madárvonulási viszonyait, a miben nem kis érdeme van Hegyfoki Kabosnak, Túrkeve plébánosának is, a ki a madárvonulást a meteorologiai viszonyokkal kapcsolatban figyelte meg és foglalta rendszerbe. A Magyar Ornithologiai Központban egyébként általánosan elismert sikerrel foglalkoznak az egész ó-világ madárvonulási viszonyaival. Most folyik a munka a kakuk vonulásáról. a melyre nem kevesebb, mint 50,000 adat áll a központ rendelkezésére.


A ki ezeket olvasva, azt hinné, hogy improduktív munkát végez e tudományos intézetünk. Nagy tévedésben leledzenék. Mert a Központ munkájával állapítja a madár szerepét a természet háztartásában: hasznos-e, vagy káros a mezőgazdaság szempontjából ez, vagy az a madár – s ily módon a gazdasági érdekek foglalatába állítja a maga tudományszakaszát. Eddig is már négyezer madár begyének tartalmát vizsgálta meg s eképen állapította meg a madár hasznos, vagy káros voltát.


A hasznos madár védelmét aztán előmozdította a törvényhozás segítségül hivatásával és gondot fordított rá, hogy annak életföltételeit megszerezze. Hogy példát említsek: a Központ az, mely rehabilitálni fogja egyik legigazságtalanabbul megítélt madarunkat, a varjut, a melyet a közhit kártékonynak és kipusztítandónak ítél. Görgey úr, az intézet egyik tudós tagja, most fejezte be e madárra vonatkozó vizsgálatait, melyekből kitűnik, hogy a varju a mezőgazdaságra legkárosabb rovarokat és férgeket : a cserebogárálczát s a drótférget pusztítja nagy sikerrel.


Kitűnik ez kétségtelenül gyomortartalmának megvizsgálásából, mely bizonyságot tesz róla, hogy elenyészően csekély az a kár, melyet a varju őszszel tesz a kukuriczásban, ahhoz a haszonhoz képest, a melyet a növényélet legnagyobb ellenségeinek felemésztésével tesz a mezőgazdaságnak.


A madárélet ilyen kérdéseivel foglalkozik a tudomány. A madárvonulás katasztrófái tanulsággal alig szolgálnak. Sokkal kevésbé, mint az emberi katasztrófák: mert csak részvétre indítanak, de meg nem akadályozhatók. A tudomány évkönyveiben mindamellett jutott hely ezeknek a katasztrófáknak is. Az 1858-ik év január 23-ikáról fel van jegyezve a szmirnai eset, a midőn a hirtelen támadt hóesés oly zavart támasztott a vándorúton levő madarak közt, hogy szerencsés kezű vadászok csak szalonkát 10,000 darabot ejtettek el azokon a napokon.


A mult században Debreczenben esett meg az a feljegyzésre méltó esemény, hogy ősz idején a hirtelen támadt hidegben, ezer számra lepte el a házak tetejét a pacsirta és a fülemüle. Az 1863-iki nagy szárazságban a gólyák kidobták fészkeikből fiaikat és elhagyták az országot. A mult század végén Túrkevén a takarmányszüke miatt korán elbontották a szénakazlakat. A gólyák abban az évben csak bolyongtak és röpködtek a határban, de nem fészkeltek.


A magyarországi madárkatasztrófákról Buda Ádámé az utolsó érdekes feljegyzés. 1892 április elején szokatlan melegét hirtelen nagy hidegség váltotta fel nyolczadikán és kilenczedikén és a hunyadmegyei Réán község határát 29 centiméteres hóréteg borította el.Csak a ŤNagyvízť nevezetű réten maradt körülbelül ötven négyzetméternyi terület hómentesen. Közelébe érve, Buda egész tömegét pillantotta meg a legkülönfélébb madaraknak.


Közéjük lőtt s ez egyetlen lövése húsz madarat talált el, köztük rigót, pacsirtát, barázdabillegetőt, fecskét, juhászkát, vörösfarkat, légykapót, hantmadarat, mocsári-szalonkát, bíbiczet, folyó-szalonkát. Felrebbent ezenkívül egész sereg mindenféle fajtáju vadkacsa. Látott aztán egy csapat füsti-fecskét, mely szomorúan, kifáradva, átázva, éhesen, pihenőhelyet nem találva, délfelé fordult, a biztos halál felé. Éjjelre kiderült az idő, de kemény fagy következett. A földet borító hóréteg csak három nap mulva olvadt el. A hótól, fagytól és éhségtől sok madár pusztult el akkor, úgy hogy valóságos madárhiányban volt az ország abban az esztendőben.


Ilyen és ezekhez hasonló madár-katasztrófák emlékét teszik elevenné az idei fecske-tragédiák.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Sancho Panza királysága Sancho Panza királysága
Főpróba... Szörnyű intézmény! Télikabátos savanyú kritikusok, akik...
Mozgalom a gépmunka terjesztése érdekében
Néhány esztendővel ezelőtt a magyar mezőgazdaságban is hatalmas...
Az angol munkáspárt vezérének első választási beszéde magával ragadta a polgárságot Az angol munkáspárt vezérének első választási beszéde magával ragadta...
Egyetlen, szárnyaló beszéddel, diadalmasan zúzta szilánkokra Remsay...
Angol perfidia Angol perfidia
Itt bemutatott képünk egy nyitott állapotban lévő tele doboz gyufát...
Félezernél több kitüntetés jutott egy huszárezrednek Félezernél több kitüntetés jutott egy huszárezrednek
A magyar katonák legszebb hősi költeménye az, hogy egyetlen...
Éles állásfoglalás Gidró László kiköltöztetési indítványa ellen Éles állásfoglalás Gidró László kiköltöztetési indítványa...
A főváros jövő évi költségvetésének tárgyalásán egyik...
A japán békeföltételek A japán békeföltételek
A londoni nagytekintélyű „Times” augusztus 18-iki...
Ruiz asszony Ruiz asszony
Nem rég történt, hogy Londonban egy fiatal, szép és előkelő...
Bíró Gyula Prágában Bíró Gyula Prágában
Az MTK csapata remélhetően rövid időre elveszítette reprezentatív...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98