A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalatának a mostani évvel 1907-ig tartó új hároméves cziklusa nyílik meg, mely a tudományok különböző mezőiről változatos tartalmú eredeti és fordított könyveket vett fel sorozatába.

Képviselve van ezek között a történettudomány Kállay Béninek Szerbia újkori történetéről szóló művével, melyet Thallóczy Lajos fejezett be.

Angyal Dávidnak Fráter Györgyről, Wertheimer Edének gróf Andrássy Gyuláról, Marczali Henriknak az 1790/91-iki országgyűlésről, Mahler Edének a szumírokról,babiloniakról és asszirokról szóló műveivel, a régészet Mitrovics Györgynek Pompéit és Babilont ismertető művével.

Magyarországnak mai közállapotait Vargha Gyula ismerteti egy két kötetes nagy munkában, a mai Angolországról Escott angol író jeles műve tájékoztat,melyet György Endre fordított magyarra.

A filozófia körébe tartozik Alexander Bernátnak a történetírás fő problémáiról s Payot franczia tudósnak az akarat neveléséről szóló műve; ez utóbbit dr. Weszely Ödön fordította s Ambrus Zoltán nézte át.

Ezenkívül még a szintén franczia Bourdeauxnak a jelenkori gondolkodás mestereit (Taine, Spencer, Nietzsche, Tolsztoj, Renan, Ruskin, Viktor Hugó) méltató essay-gyűjteménye.

Az eszthetikát két eredeti munka képviselteti: Riedl Frigyestől „A jellemzés története” és Jánosi Bélától „A modern eszthetika”.

A társadalomtudományt Kidd „A társadalmi fejlődés” czímű munkája Bernát István fordításában, az irodalomtörténet Haraszti Gyulától „Corneilletől Rostandig” (a franczia dráma fejlődése) 2 kötetben és Némethy Gézától „A római elégia”.

E művek részint készen, részint előkészületben vannak s a könyvkiadó vállatban sorra meg fognak jelenni; évenkint négy kötet.

Egy-egy évfolyam ára előfizetőknak, kik ezért az „Akadémiai Értesítőt” is kapják, fűzve 10 korona, kötve 13 korona 20 fillér.

Az aláírás az egész cziklusra kötelező s az Akadémia főtitkári hivatalához küldendő.