Dtum
Login with Facebookk
1905 | Július

Burke fölfedezése

Évszázadok, sőt évezredek óta az az elv uralkodott a természettudományokban, hogy élő lény csak élőlényből származhatik. A legbehatóbb kutatás se tudott ellenkező esetet kimutatni.

Szervetlen anyagból soha se sikerült se növényt, se állatot előállitani, ha még oly egyszerü lett volna is azoknak szervezete. Még a legkezdetlegesebb baczillusok is csak más baczillusokból keletkezhettek, és sohasem az élettelen anyagból.

Mintegy ötven esztendővel ezelőtt úgy látszott azonban egyszerre, hogy ez az elv megdől. Egyes tudósok a mikorszkópiai élőlényeknek egész sorozatát vélték előállithatni pusztán és kizárólagosan ásványi anyagokból.

A kérdés élénk izgalomba hozta az akkor élő tudósokat. Maga Pasteur egész figyelmét ily irányú vizsgálatokra fordította. S csakhamar bebizonyitotta, hogy a tudósok minden egyes esetben tévedtek, midőn azt hitték, hogy élettelen testből hoztak létre élőt.

Hibájok legtöbb alkalommal onnan keletezett, hogy a kisérleti anyagot nem zárták el a levegőtől. A levegő pedig tele van apró lényeknek a magvaival, sőt magokkal és élő mikrobákkal.

Ezek jutottak bele a kisérleti anyagba, s ezek szaporodtak el abban, tehát az igy keletkezett élet maga is élő lényekből származott. A mint pateur úgy ismételte meg az előtte mások által végzett kisérletet, hogy gondosan elzárta a levegőt, akkor új élőlény soha se keletkezett.

Az ő kisérletei óta nem is bolygatták többé a tudósok a lények őskeletkezését, az úgynevezett generatio aequivoca-t, egészen a legújabb napokig.

Annál nagyobb feltünést keltett nehány nappal ezelőtt a hir, hogy egy minden tekintetben komoly hirben álló tudós a rádium segélyével élő lényeket tudott létre hozni az élettelen anyagból.

E tudóst Burke Butler-nek hivják s a hires cambridge-i egyetemnek tanári székét foglalja el.


Kisérlete röviden összefoglalva abból áll, hogy egy kémlőcsőbe sterilizált húslevest tesz, a levesbe egy darabka rádiumot márt, s a kémlelőcső végeit jól elzárja pamuttal. A húsleves sterilizálva lévén, abban semmiféle élőlény, vagy annak magva nem lehet többé.

A levegőből se juthat oda, mert az üveg el van zárva, s az eredmény mégis az, hogy mintegy másfél nap mulva apró pontocskák keletkeznek a levesben, melyek mikroskop alatt jól kivehetők, s változásokat is mutatnak.

Közepükön apró fekete pontok lesznek láthatók, majd meggyarapodnak, megnőnek, és ketté is oszlanak, tehát határozottan életjelenségeket mutatnak. 1-ső számu ábránkon egy csöpp ily folyadékot láthat az olvasó, a mint az a mikroskóp alatt feltűnik.

 

2-ik számú ábránk a kémlőcsöveket mutatja, melyeket Burke kisérleteihez használt. 3-ik ábránkon egy üvegcső van feltüntetve, minőt Burke használt, s melynek alsó részén egy kicsi mennyiségű rádium van beforrasztva, összesen egy grammnak ezredrésze.

Az eredmény, melyet eddig ismerünk, sokkal kezdetlegesebb még, semhogy ítéletet lehetne róla mondani.

Voltaképen maga a húsleves is az élet produktuma, a szarvasmarha húsából való, tehát szó sem lehet arról, hogy itt szervetlen élőlényből keletkezett volna szerves lény.

Azt se tudjuk biztonyosan, jól volt-e sterilizálva a leves, s nem maradtak-e benne élő állapotban szerves testek, vagy élő lényeknek csirái.

Arra nézve sincs semmi bizonyságunk, hogy jól volt-e elzárva gyapottal az üvegcső, s nem hatolhatott-e át rajta a levegő, vagy pedig tiszta volt-e teljesen a gyapot, s nem tartalmazott-e oly spórákat, melyekből élet keletkezhetik.

Hasonló hibák miatt nagyon sokszor csalódtak már a tudósok.

Itt a mint a fentebbiekből is látszik, sok kérdőjelet kell még közbeszúrnunk, mielőtt az utolsó mondat végére odatennénk a pontot.

De mindezektől eltekintve, az se látszik kizártnak, hogy a levesben mutatkozó pontocskák nem is élő alakok, hanem jegeczek. Tudvalevő, hogy a jegeczek is megnövekedhetnek és elváltoznak.

Itt e föltevés annál közelebb látszik feküdni, mert mintegy ötven év előtt Rainey oly kristályokat állitott elő a mészkő szénvegyületeiből, melyek alakra nagyon hasonlítanak a Burke által észlelt apró testekhez.

4-ik és 5-ik ábránk két ilyen kristályt mutat, míg egyik képünkön magát a tudóst mutatjuk be, a mint laboratoriumában fölfedezésein dolgozik.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Burke Butler cambridgei tanár, a mint laboratoriumában dolgozik Kémlő csövek gyapottal elzárva, alul húsleves. A jobbról álló kémlő csőben egy kisebb üvegcső rádiummal Első állapot, a kisérlet után 3-4nappal A kisérlet kezdete után 8nappal. Fekete pontok keletkeznek Két hét mulva. Az alakzatok ketté válnak Üvegcső rádiummal Kristályok, melyeket Rainey a mészkő szénvegyületeiből állitott elő
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98