Dtum
Login with Facebookk
1905 | Június

Norvégia elszakad Svédországtól

A nemzetközi politikában még a kelet-ázsiai háború iránti érdeklődést is pár napra némileg háttérbe szorította Norvégia elszakadása Svédországtól, melylyel 1814 óta personal-unióban élt, közös király alatt. A két királyság közt az egyesülés évtizedeken át békésen fennállott s a norvégek is értékesnek tartották magukra nézve annyiban, hogy ha a Norvégiával szomszédos Oroszország Norvégiát van annak egy részét el akarná foglalni, számíthattak a náluknál kétszerte erősebb Svédország támogatására.

 

Lassanként azonban a norvégek még azt a laza kapcsolatot is nyűgnek kezdték érezni, mely őket Svédországhoz fűzte, pedig otthon teljesen függetlenek voltak, önálló hadseregük és haditengerészetük, önálló vámterületük és nemzeti bankjuk van s csupán a külügyminiszter volt közös Svédországban.

 

Évtizedek óta tart a surlódás s újabb időben különösen kiélesedett a miatt, hogy a norvégek, kiknek hajózása és külkereskedelme oly fejlett, hogy a világ államai közt a harmadik helyen áll, külön norvég konzulátusokat követeltek maguknak. Tárgyalások folytak Svédországgal a külön konzulátusok tárgyában, de eredményre nem vezettek. Erre a norvég országgyűlés törvényben mondotta ki a konzulátusok felállítását. A király azonban megtagadta e törvény szentesítését. Erre a norvég államtanács – így hivják ott a miniszteriumot – lemondott.

A király nem fogadta el a lemondást, hanem azt követelte, hogy az államtanács tagjai – miniszterek – ellenjegyezzék a királyi határozatot, mert nincs törvény, mely nekik az ellenjegyzés megtagadását megengedné. Az államtanács elnöke, Michelsen, erre azt mondotta, hogy a mely norvég egy hazájára sérelmes királyi kéziratot ellenjegyez, annak nincs többé hazája. Az államtanács az országgyűlésen újra bejelentette lemondását. Ekkor a storting egyhangulag elfogadta azt a feliratot, melyben a királyt trónvesztettnek nyilvánította.


A király tiltakozott e forradalmi lépés ellen. A junius 20-ikára összehivott svéd országgyűlés előreláthatólag szintén tiltakozni fog. De Európában ma még tulnyomó az a felfogás, hogy háborúra nem fog kerülni a sor, mivel minden komoly svéd politikus arról van meggyőződve, hogy a Norvégiával való egyezség erőszakolása – miután az unio a norvégeknek nem kell – nem érné meg az az áldozatot, melybe kerülne.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98