Dtum
Login with Facebookk
1905 | Június

Norvégia elszakad Svédországtól

A nemzetközi politikában még a kelet-ázsiai háború iránti érdeklődést is pár napra némileg háttérbe szorította Norvégia elszakadása Svédországtól, melylyel 1814 óta personal-unióban élt, közös király alatt. A két királyság közt az egyesülés évtizedeken át békésen fennállott s a norvégek is értékesnek tartották magukra nézve annyiban, hogy ha a Norvégiával szomszédos Oroszország Norvégiát van annak egy részét el akarná foglalni, számíthattak a náluknál kétszerte erősebb Svédország támogatására.

 

Lassanként azonban a norvégek még azt a laza kapcsolatot is nyűgnek kezdték érezni, mely őket Svédországhoz fűzte, pedig otthon teljesen függetlenek voltak, önálló hadseregük és haditengerészetük, önálló vámterületük és nemzeti bankjuk van s csupán a külügyminiszter volt közös Svédországban.

 

Évtizedek óta tart a surlódás s újabb időben különösen kiélesedett a miatt, hogy a norvégek, kiknek hajózása és külkereskedelme oly fejlett, hogy a világ államai közt a harmadik helyen áll, külön norvég konzulátusokat követeltek maguknak. Tárgyalások folytak Svédországgal a külön konzulátusok tárgyában, de eredményre nem vezettek. Erre a norvég országgyűlés törvényben mondotta ki a konzulátusok felállítását. A király azonban megtagadta e törvény szentesítését. Erre a norvég államtanács – így hivják ott a miniszteriumot – lemondott.

A király nem fogadta el a lemondást, hanem azt követelte, hogy az államtanács tagjai – miniszterek – ellenjegyezzék a királyi határozatot, mert nincs törvény, mely nekik az ellenjegyzés megtagadását megengedné. Az államtanács elnöke, Michelsen, erre azt mondotta, hogy a mely norvég egy hazájára sérelmes királyi kéziratot ellenjegyez, annak nincs többé hazája. Az államtanács az országgyűlésen újra bejelentette lemondását. Ekkor a storting egyhangulag elfogadta azt a feliratot, melyben a királyt trónvesztettnek nyilvánította.


A király tiltakozott e forradalmi lépés ellen. A junius 20-ikára összehivott svéd országgyűlés előreláthatólag szintén tiltakozni fog. De Európában ma még tulnyomó az a felfogás, hogy háborúra nem fog kerülni a sor, mivel minden komoly svéd politikus arról van meggyőződve, hogy a Norvégiával való egyezség erőszakolása – miután az unio a norvégeknek nem kell – nem érné meg az az áldozatot, melybe kerülne.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Új hőelektromos jelenség Új hőelektromos jelenség
Ha két különnemű fémet, példáúl bizmutot és antimont keretbe...
Motoros uszókészülék Motoros uszókészülék
Az evezős csónakot kezdi kiszoritani a motor-csónak, az egyszerü...
Vázsonyi az Apponyit ért támadásról Vázsonyi az Apponyit ért támadásról
A nemzeti demokrata párt ma délelőtt Pusztay Károly elnöklésével...
A drágaság A drágaság
Van nekünk egy igen büszke közmondásunk, a mely így szól:...
A kasmir kendő A kasmir kendő
A kasmír kendő készítése ősrégi iparág a Himalája hegység alján fekvő...
Bálint Aladár: Az Ernst Múzeum csoportkiállítása Bálint Aladár: Az Ernst Múzeum csoportkiállítása
Az a mód, ahogy az Ernst Múzeum az élő magyar művészeket szóhoz...
A bajnokcsapat ragyogó csatárjátékkal igazolta erejét A bajnokcsapat ragyogó csatárjátékkal igazolta erejét
Ferencváros – SBTC 9:1 (2:0) A bajnokcsapat érdekes és kitűnő...
Kilátások az uj football évre Kilátások az uj football évre
Mindenekelőtt örömmel kell megállapitanunk, hogy az uj egyletek a...
Egy talpalatnyi föld se maradjon ősszel szántatlanul! Egy talpalatnyi föld se maradjon ősszel szántatlanul!
Nem ujság ez. Évek, évtizedek óta hangoztatták – mégis elegen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98