A válságban a magyar politikai tényezőkkel tanácskozni, báró Burián István közös pénzügyminiszter május 17-ikén este jött meg. Kossuth Ferencz, a kivel mint a szövetkezet bizottságának elnökével először akart tanácskozni, Zomborban volt Schweidel honvédtábornoknak, az 1849-iki egyik aradi vértanu szobrának felavatásán, valamint a Ház elnöke, Justh Gyula is számos képviselővel.

Gróf Andrássy Gyulát, a disszidensek vezérét bátyjának, Tivadarnak temetése tartotta távol. Gróf Apponyi Albertnek épen békésmegyei birtokára kellett utazni. A néppárt vezére, gróf Zichy Aladár sem volt Budapesten. Az ellenzék különben tartózkodva fogadta az új homo regiust, a király emberét. A tartózkodás azonban az első érintkezések után megváltozott.

Báró Buriánt, mielőtt Budapestre utazott volna, május 17-ikén a király egy órai kihallgatáson fogadta. A mint Bécsből jelentették, feladata abból állt, hogy világosan és minden kétértelműséget kizárólag tudja meg, mint gondolkodik a többség a katonai kérdésről és a vámközösségről és hogy az ellenzékkel a korona álláspontját közölje. A katonai kérdésben a korona változatlanul az ismeretes állásponton marad s a vámközösség tekintetében sincs remény a közösség megszüntetésére irányuló kivánalmak teljesülésére. Báró Burián szabatos elutasításokat kapott. Így találgatták a Burián feladatait.