A fővárosi statisztikai hivatal most megjelent májusi füzetének adatai szerint az utóbbi években szenvedett nagy árfolyamveszteségek után a mult évben végre nagyobb áremelkedés mutakozott. 

Mig ugyanis az 1899. évben a budapesti piac az árfolyamokon 66 millió koronát vesztett, a rákövetkező két évben pedig 100, illetve 35 milliót, addig 1902-ben valahára némely csekély, mindössze 16 millió korona emelkedés mutatkozott, 1903. évben az emelkedés már 84 millió koronára rugott, 1904-ben pedig 6 milliót tett.

Az árfolyamnyereség a bankok, a biztositó-intézetek és az ipari vállalatok részvényeinek áremelkedésére vezethető vissza, mig a takarékpénztári és forgalmi részvényeken az utolsó évben 7.7 millió koronát vesztettek.

Nagyobb árfolyamnyereségeket tapasztalunk a következő részvényeknél:
Pesti magyar kereskedelmi bank 4.4 millió korona, Magyar Általános hitelbank 2.1, Magyar jelzáloghitelban 1.6, Pesti hazai első takarékpénztár uj kib. 4.3, Magyar orsz. központi takarékpénztár 1.5, Brassói cellulose-gyár 1.5, Magyar cukoripar 2.3, Ganz és társa vasöntő 2.6, Rimamurányi és salgótarjáni 2.8, Danubius hajógyár 1.2, Salgótarjáni kőszánbányai 1.2, Magyar aszfalt 1.1, Felsőmagyarországi bánya és kohó 2.2, Magyar általános kőszénbánya 5.6, Hungária műtrágyagyár 1.3 millió korona.

Jelentékeny árfolyamveszteség csak a Pesti hazai első takarékpénztárnál és a Budapesti közuti vaspálya r.t. részvényeinél fordult elő; az előbbinél az árfolyamveszteség ugyanis 11.8, az utóbbinál 2.2 millió koronát tett.