Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1906 | Augusztus

Aratás tárgyalásokon és földeken

A delegácziók a munkájukat befejezték, a közös tárczák költségvetéseinek millióit megszavazták, a jegyzőkönyvekre is ráütötték a pecsétet, ezzel az exlex állapot az egész vonalon minden maradványával egyetemben megszünt.


A közös ügyek tárgyalása az új rend beköszöntével kritikusabb volt, mint azelőtt lenni szokott, a delegácziós urak nem hallgatták el a véleményüket a miniszter urak – főként a külügyminiszter – gazdálkodásáról és ez a vélemény általában nem volt valami hizelgő.

A kritizáló hajlandóság túl is terjedt a delegáczió tanácskozó termének falain.
Kritikát mondott – a király is, ő viszont nem a miniszterek, hanem a delegáczió működéséről. Széles körökben, sőt országszerte föltünést keltett Ő Felségének az a megjegyzése, a melyet Barabás Bélához intézett az udvari ebéd után folytatott beszélgetés során, ezt mondván neki:

– Az urak sokat beszélnek, de haszon nélkül!


A királynak ezt a megjegyzését sokat forgatták, magyarázgatták a sajtóban, igen érthető, hogy nem valami nagy elragadtatással.


Ha nem is bántak fösvényen a szóval, a delegátusok a maguk munkájával mégis elkészültek junius hónap végére. A közös miniszter urak tehát már a cséplésen is túlestek, mikor az ország földmívelő népe Péter és Pál napján az aratáshoz hozzáláthatott.


Ennek a munkának a kérdése mindig nevezetes, szinte ünnepi nap Magyarországon, mert hiszen földművelő nemzet vagyunk és a földnek legnagyobb áldása, értéke, kincse az, a minek a learatását e napon megkezdjük.


Ez idén azonban szokatlan izgalommal tekintett mindenki e munka megkezdése elé: izgalommal és aggodalommal.
Nem a termés minősége okozta ezt az aggodalmat, mert ég és föld ez idén kegyes volt a gazdálkodó magyar néphez, a termés jónak mutatkozik. Megvan a reménység arra is, hogy tisztességes ára is lesz az életnek.

Az aggodalmak felhőit más dolog hajtotta a homlokokra.
Az aratósztrájk veszedelmének réme, a mely sűrűn fölbukkant az utóbbi időben.


Bizonyos dolog, hogy egy általános aratósztrájk egy vesztett háborúval meg tatárdulással vetekedő szerencsétlenséget jelentene Magyarországra. Egész Magyarországra. Nemcsak azokra, a kik ellen egy ilyen sztrájk folyna, hanem azokra is, a kik folytatnák. Mert kenyérre szüksége van, ennie kell annak is, a kinek nincsen földje.


Érthető tehát, ha az állam is megtesz minden tőle telhető intézkedést egy ilyen veszedelem elhárítására. De bizonyos az is, hogy az arató-sztrájk rémének távoltartására minden állami rendszabálynál többet tehet és százszorta alkalmasabb: a gazdaközönségnek a gazdasági munkásokkal szemben való méltányossága.

Ugy kell elejét venni a sztrájknak, hogy meg kell szüntetni a sztrájk okait a gazdasági munkások kivánságának emberséges figyelembe vételével. A méltányosság mindig hatásosabb, mint a hatósági közbelépés. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a méltányosság utján mindig közelebb jutottak egymáshoz gazdák és aratók, mint a mikor szolgabírák meg csendőrök közvetítésére volt szükség.


Az országnak jó aratásra van szüksége, hogy legyen kedve és módja a szebb jövendő előkészítésének nemes munkájához.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Állatorvosok nemzetközi kongresszusa Állatorvosok nemzetközi kongresszusa
Az állatorvosi tudomány az utolsó évtizedekben átlépte azokat a szűk...
A vezérek kora A vezérek kora
Soha még annyi vezér nem volt, mint manapság! Friedrich is vezér, Pók...
Magyar football-bajnokság
A Magyar Labdarúgók Szövetsége megalakulásakor az angol...
Érdekes síriratok - Halottak napjára Érdekes síriratok - Halottak napjára
Bölcs és együgyű, király és pór, hívő és hitetlen, mind gazdagítja...
Az orosz béke Az orosz béke
Megtörtént, amit minden békeszerető ember kivánt: Oroszország...
Tóth Árpád: Háborús lírikusok Tóth Árpád: Háborús lírikusok
Ismét több háborús verskötet fekszik asztalunkon. Ismét a már eddig...
Vámbéry Ármin, a rejtelmes kelet szerelmese Vámbéry Ármin, a rejtelmes kelet szerelmese
Száz évvel ezelőtt született a nagy magyar utazó-tudós - A szultán...
Vasúti baleset Vasúti baleset
Vasúti baleset Ujvidék környékén. A bolgár fejedelemnek Gömörmegyében...
A karácsonyfára A karácsonyfára
Mikulás bácsi meglengette fölöttünk szakállát és eltünt. Utána rohanó...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98