Vilmos és Edvárd találkozója
A héten fejedelmek találkozója volt, a világ két leghatalmasabb uralkodója ölelkezett egymással és tanácskozott másfél napon át. Edvard angol király és Vilmos német császár. A két hatalmas uralkodó közeli atyafiságban van egymással. Edvard király nagybátyja Vilmos császárnak, mert a német császár nehány esztendővel ezelőtt elhalt édesanyja, Viktória angol királynő leánya, a mostani angol királynak testvérhuga volt. A német császári, meg az angol királyi család között különben is többszörös a rokonság, mert mind a két fejedelmi család protestáns és sűrűn házasodnak egymásba.
A két nagy birodalmat gazdasági versengés és hatalmi féltékenykedés idegenítették el egymástól. A német birodalom tudvalevőleg mióta Ausztrián és Francziaországon diadalt aratott hatalomban, tekintélyben és gazdasági fejlődésben roppantul föllendült. Európa szárazföldjén évtizedek óta már a német császáré a legsulyosabb szó. A mig a német hatás csak itt érévnyesült, Angliát ez nem igen érintette. De az idő teltével a német föllendülés hullámai már az ő érdekeit is csapkodták. Először mint kereskedelmi versenytárssal akadt össze vele. Jó időn át a távoli világrészek szinte kizárólag Anglia ipari termékeinek voltak a piaczai. De egyszerre csak megjelent Németország is, a német gyárosok, a német kereskedők és silányabb, de olcsóbb portékáikkal hatalmas konkurrencziát csináltak és igen érzékeny veszteséget okoztak az angoloknak.
Vilmos német császár rengeteg új hadihajót építtetett: a német flotta most három akkora, mint volt ezelőtt tizenöt esztendővel. Ez azután a német-angol viszonyt még feszültebbé tette, mert hiszen Anglia világhatalmának alapja az ő ereje a tengeren, óriási hadi flottája, a melylyel a világ egyetlen vízi hadserege se mérkőzhetik. Látni azt, hogy a német birodalom íme ezen a területen is föl akarja venni vele a versenyt, Angliának egy csöppet se lehetett kellemes. A német flotta ugyan még vajmi messze van az angol mögött, de rohamos növekedése rákényszeríti az angolokat, hogy ők is folyton erősítsék, növeljék hajóhadukat, a mi temérdek pénzbe kerül.
A gazdasági versengés mellé tehát csatlakozott a hatalmi versengés is és a két nemzet között a feszültség egész a gyülölködés hőfokáig emelkedett. Angol és német a nemzetközi politika minden kérdésében szemben állott egymással és az energikusabb, ügyesebb angol diplomáczia sorra döntötte meg Németország terveit. Oly nagy volt az idegenkedés a két nemzet között, hogy uralkodóik találkozásáról az utóbbi években szó se lehetett.
Hogy most mégis találkoztak, - az igaz hogy ezúttal is minden diplomácziai kiséret nélkül – ez annyit okvetlen bizonyít, hogy a két nemzetközi feszültség megszűnt. Egymásnak támadni egyhamar nem fognak. Ez a találkozás tehát békét hirdet és ezért örvendetes, mert uralkodók becsesebb dolgot a békénél nem adhatnak a népeknek.
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!