Dtum
Login with Facebookk
1906 | Augusztus

A magyar kir. Földtani intézet gyüjteményéből

A Magyar kir. Földtani Intézet palotájának rajzát a „Vasárnpi Ujság” 1898-diki évi hatodik számában mutattuk be. Ugyanekkor az országos intézet feladatát, történetét és működését is röviden ismertettük. Azóta gyűjteménye fel lett állítva és sok becses tárgygyal szaporodott.

Nem lesz érdektelen e szép és tanulságos gyűjtemény érdekesebb példányait bemutatni.

A gyűjtemény egyik legbecsesebb kincse, a borbolyai ősbálna csontváz.
Borbolya község Sopron városától éjszak-nyugatra az ország határához közel fekszik.
Az igen ritka tengeri állat teljes, de igen összenyomott csontvázát, Prost János birtokos téglagyárában a mediterrán korú kékesszürke tengeri lerakódású agyagban fedezték fel a munkások.

Fedője, mintegy 12 méter vastag agyag volt. Közvetlen környékén sok tengeri kagyló, csiga és hal van eltemetve. Szomszédos, még az agyagban fekvő növénymaradványok, a tengerpart közelségét bizonyítják.

Az elég rosz állapotban levő mállós csontváz megmentése és felállítása sok fáradságba és pénzáldozatba került. A nagy munkát azonban siker koronázta és a 6.5 méter hosszú gipszszel kiegészített csontvázban a külföldi szaktudósok is a legnagyobb elismeréssel gyönyörködnek.

Eddig csak előzetes vázlatos ismertetésből (Földtani Közlöny XXXIV. kötet 216. oldal) tudjuk, hogy e hatalmas csontváz egy új bálna alak, a Mesocetus hungaricus maradványa.
A koponya rész 1.sz méter hosszú és megvannak az igen érdekes fülcsontok is.
A csontváz összeállítása két és fél évig tartott és a tetemes kiadásokat dr. Semsey Andor tiszteleti igazgató fedezte. A csontváz Prost János birtokos ajándéka.

A második ábra szintén egy eddig páratlan leletet mutat be.

Nógrád vármegyében Losoncz városától délnyugatra Ipolytarnócz község vizmosásos, halmos kopárságaiban szintén a mediterrán időből eredő homokkőben, ősgerinczesek lábnyomait fedezték fel. Az intézet lelkes barátainak közvetítésével és a község szives hozzájárulásával e mai napig a földön páratlan geologiai lelet szintén az intézetté lett.

Hajdanában igen-igen régen valminő viz boritotta e vidéket. A sekély erdős parton finom lucskos homok terült el. Szomjas orrszarvúk (Rinoczeroszok), szarvasok, madarak és más ősállatok vegyes csordája járta, gázolta össze.

A friss nyomokat azután az épen akkor kitörő szomszédos (talán a mai Karancs hegység) vulkán finom hamuja vastag lepellel borította be.

A finom vulkáni hamu a homok legkisebb egyenetlenségeit is pontosan kitöltötte és így az állati lábnyomokat is az elpusztulástól megmentette. Ősállatok kis Herculanuma áll előttünk! Talán a hamueső elől menekült erre a keveredett állatcsorda?

Idővel azután a finom és nagy nyomás alatt levő homokot bőségesen járta át a hamu kovasava és azt kemény homokkővé alakította át, a melyben a lábnyomok is teljes épségökben megmaradtak.

Így opálosodhattak meg a ledült és eltemetett fatörzsek is. Lehetséges, hogy gejzir-források vizei is elősegítették a kövesitést. A vulkáni hamut azután hosszú időknek vegyes kőzetlerakódása fedte be.

A jelenben pusztára tarolt erdő helyén támadt számtalan vizmosás mélyen felbarázdálta a takaró földet és kőzeteket. A harmadkori őserdő fáinak megkövesül maradványai, levélnyomai kimosattak és véletlenül az egyik ilyen igen mély vizmosásban 1-2 lábnyom is napfényre került.

A 3-ik ábra a törmelék és agyag letakarítása után mutatja be a lábnyomos homokkőpad egy részét. A szintesen fekvő kőpadon a hatalmas Rhinoceros-nyomokat látni legjobban. A kisebb szarvas és madár stb. lábnyomok a fényképen pontokká törpültek. A méretek megbecslésére az 50 centiméter nyelű kalapács szolgálhat.

A 4-ik ábra egy hét négyszögméter nagy lábnyomos homokkőpadot mutat be, a mely az intézeti gyűjtemény előcsarnokában fekszik. Jól látni rajta a hárompatás Rhinoceros-lábnyomokat. Egy ilyen körformájú nyom átmérője 24-25 centiméter. A kétcsülkű kistestű szarvas és egy kisebb gázlómadár három ujjának nyoma szintén kivehető. Gerinczes állat lépéseinek ezek a legrégibb emlékei; régebbieket nem ismer a tudomány.

Az intézet külföldi és összhasonlitásra szükséges gyűjtemény tárgyaiból mint egyik nagy ritkaságot, az 5-ik ábrán az Ichthyosaurus quadriscissus bőrös csontmaradványát mutatjuk be.
Az igen-igen régi liasznak nevezett idő egyik érdekes, kihalt halszerű reptiliumja (hüllője) ez, a württembergi Holzmaden község sötétszürke márgapalájából.

A földtani intézet kispéldánya csak 0.80 m. hosszú (az eddig ismert e fajta leghosszabb példánya 3.25 m.; de a szörnyek más fajtái elérték a kilencz méter hosszat is); kiválik azonban azáltal, hogy a csontváz és a bőrtakaró teljes épségben megvan.

Szakemberek a legtökéletesebb példánynak tartják. A finom csontváz körüli másszínű anyag a megkövesült bőrrészleteket mutatja, a mely különösen a háti részen és az aránytalanúl eloszló farkuszonynál tűnik fel.

Kiemeljük még a kövület kikészítésének tökéletességét és finomságát.

Ez az értékes (ára 2400 korona) darab is dr. Semsey Andor tiszteleti igazgató ajándéka.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Bálnák és véletlenek
Kántor Judit

A szárazföldi ősemlősök egy része – elsősorban a földfelszín viszonyainak változása következtében – 40-45 millió évvel ezlőtt fokozatosan alkalmazkodni kezdett a vízi életmódhoz.

Különösen jellemző volt ez a mai Kárpát-medence területén, hiszen itt az évmilliók során gyorsan változott a vízi-viszonyok és a tengeri összeköttetések rendszere. A hajdani Földközi-tengernek a földtörténeti újkorban kialakult egy melléktenger – rendszere, ami a Kárpátok vonalától egészen a Bajkál-tóig terjedt.

A vízi ősemlősök kutatói a mai napig szinte egyedülállónak tartják ezt a kutatási terepet, mert sok fajtól maradtak fenn itt leletek nagy számban. A vízi életmódhoz való alkalmazkodás szakaszait igen jól lehet követni ezeken a maradványokon.

A leggyakoribb fajok ezen a területen a tengeri tehenek, a fogascetek (köztük az ámbrás cetek), a sziláscetek vagy bálnák és a fókák.

A bálnák első nyomait a pliocén korból származó rétegekben találták meg. Az első ősbálna-maradványt 1779-ben Párizsban, egy borkereskedő pincéjében találták meg. Ez csak egy csontváz-töredék volt, mégis óriási feltűnést keltett. A tudósok ugyan azonnal azonosították, az újságolvasó „nagyközönség” viszont igen nehezen értette meg, hogy hogyan kerülhetett egy ősbálna a borospincébe.

A borkereskedő pincéje bővítéséhez ásatott a pincében és a munkások akadtak rá a hatalmas csontra, amit nagy nehézségek sem tudtak kiemelni a földből. Mivel a borkereskedő nem volt igazán tudós alkat, megelégedett azzal, hogy vésővel egy „kis darabot” leválasztott a kilátszó csontról – ez is 113 kiót nyomott.


Mivel jó reklámnak gondolta, ki is állította a boltjában és sokan megcsodálták, mire a tudósokhoz is eljutott a híre. Egy Lamanon nevű kutató állapította meg a csonváz „kilétét”, magukat a maradványokat pedig a haarlemi Teyler Museum vette meg.

Hát igen, ilyen leletet találni gyakran a véletlenen múlik. S mivel a Kárpát-medencében egyre több ilyen véletlen adódótt, szabályozni kezdték a feltárásokat és kutatásokat. Az újságokban ehhez hasonló tájékoztatókat lehetett olvasni:

„Ha olyan nagy ősmaradványra akadunk, hogy polgári lakásunkban elhelyezett gyüjteményünkben vagy az iskola szertárában nem állíthatjuk ki, akkor se hagyjuk a leletet sorsára, hanem a hely pontos megjelölésével tudósítsuk egy levelezőlapon a Magyar Nemzeti Múzeum Őslénytárát.

Tartozhatnak ezek a leletek a gerinctelenek körébe (például egy hatalmas korall-szirt vagy óriási, kocsikeréknagyságú ammonites), de gyakoribb eset, hogy ősgerincesek maradványával lesz dolgunk. A csontokat ilyenkor emeljük ki óvatosan a talajból, löszből, agyagból vagy kavicsból és csomagoljuk ládába széna vagy szalma közé. Küldjük el teheráruként Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeum címére. A posta vagy vasút költségeit a múzeum mindenkor szívesen fedezi.”

Mai szemmel nézve szinte ijesztő tanács a maradványok kiemelése, hiszen a környezet gyakran rejt egyéb fontos információkat – akkoriban viszont ez is nagy előrelépés volt.

Prost János téglagyár tulajdonos is hasonlóképpen járt el a földjén talált leletekkel, így került a viszonylag kisméretű ősbálna csontváza „budapesti m. k. földtani intézet muzeumába”. Köültekintő ténykedéséért Ferenc Józseftől kapott kitüntetést.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A borbolyai őslelet Ichtyosaurus csontváza a melyen a bőr is megmaradt Ősgerinczesek lábnyomai mediterrán időből eredő homokkőben a lelet szinhelyén Őskori rhinocerosok és egyéb gerinczes állatok lábnyomai egy homokkő padban 15 millió évvel ezelőtti ősbálna csontváza a feltáráskor
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Iglói és Szabó fényes győzelme a világrekorder Lehtinen ellen Iglói és Szabó fényes győzelme a világrekorder Lehtinen ellen
A BBTE és az UTE kétnapos atlétikai versenyének közös külföldi...
Rövidek Rövidek
A csehszlovák-magyar lakosságcsere vonatkozó tárgyalások befejezése...
Zrínyi és Frangepán hamvainak újra eltemetése Zrínyi és Frangepán hamvainak újra eltemetése
Bécsujhelyen julius 20-án kiásták s aztán ujra eltemették Zrínyi...
Amerikai pápaszem Amerikai pápaszem
Amerikai pápaszemnek hivják azt a bőrfelületü, acélszitával határolt...
A birodalmi gyűlés teljhatalmat szavaz meg Hitlernek A birodalmi gyűlés teljhatalmat szavaz meg Hitlernek
A Führernek hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után...
Ijjlövő-verseny Angliában Ijjlövő-verseny Angliában
A testedző sport hazájában, Angliában néhány év óta nagyban üzik a...
A magyar teniszezők súlyos vereséget szenvedtek az osztrákoktól A magyar teniszezők súlyos vereséget szenvedtek az osztrákoktól
A pénteken megkezdett magyar-osztrák nemzetek közötti teniszmérkőzést...
A magyar korcsolyázó-sport ujabb diadala A magyar korcsolyázó-sport ujabb diadala
Kronberger Lily k.a. (Budapesti Korcsolyázó Egylet) második győzelme...
A nyolczadik csoda A nyolczadik csoda
Ott, hol az ó- és az új-világ szembe néz egymással, Szibéria keleti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98