Dtum
Login with Facebookk
1906 | Június

Országos czéllövőverseny

Alig hogy az első sorozatot befejezték, tekintettel az idő rövidségére, megkezdték a másodikat is. A lövészek alig foglalták el lőállásaikat s alig hangoztak el az első lövések, az égbolt hirtelen beborult, majd óriási szél keletkezvén, megeredt a zápor. A jury határozata folytán, aki akarta, sorozatát megismételhette illetőleg ujra kezdhette. Külföldön az ilyesmit semmi szín alatt nem engednek meg, mert hiszen azért történik a sorsolás, hogy az illető versenyző akkor köteles lövéseit leadni, amikor a sorshuzás folytán sorozata esedékessé válik.

 

Igen egyszerű, hogy ha ezen időváltozás hosszabb ideig tart el, mint ameddig szerencsésen tartott, ugy az utolsó sorozat lövészei már csak akkor kerülhetnek sorra, amikor már alig-alig láthattak valamit a czélból s akkor már csakugyan nem kötelesek lőni, - legalább a külföldi szabályok értelmében. – Szerencsére azonban a zápor elállott és csak meglehetősen erős de egészen egyenletes szél lobogtatta a golyófogó zászlóit. Ezen sorozatban lőtt n. Kiss Géza, aki nyilván izgatottságból elhibázta utolsó lövését. Az első sorozat lövészeinek kitűnő dolguk volt, minthogy előzőleg tettek egy csomó lövést, ezek leadása után teljesen tisztában lehettek a szél erejével és ami a fő dolog, egész bizonyosan tudhatták, vajjon az időjárás ezen hirtelen változása kapcsolatban állott-e barometrikus változással vagy nem?

 

Minthogy – elég bölcsen, - próbalövést tenni nem volt szabad, lett-légyen valaki még oly rutinirozott lövész, az első lövéseit *blindre* adja le. Ennek a próbálgatásnak lett áldozata gróf Apponyi Henrik is és hazánk egyetlen európai hírű lövésze, Ternajgó Lajos is. A második sorozat után, miután bementem a fegyverszobába fegyveremet kitisztítani, már egy csomó lövész, okulva a czéltáblán látottakból, magasabb czélgömböt helyezett a régi helyébe, mivel az általános várakozás ellenére a hirtelen lehűlés nem járt légnyomás érezhető nagyobbulásával, hanem ellenkezőleg, a párateltség lecsapódván, a légnyomás gyengült, a minek természetes következménye volt, hogy a lövedékek magasan hordtak, ami a 300 m-es távon már eléggé észrevehető.

 

Már öt óra után járt az idő, amikor a nyolczadik sorozat is elfoglalhatta a lőállásokat. Végeredményben a második forduló eredménye jóval az első felett áll. A résztvevők legalább is ugy, vagy jobban lőttek, mint az első sorozatban, aminek az oka elsősorban az időjárás egyenetlensége, másodsorban a kedvezőbb világítás, harmadszor az izgatottság lecsendesülése, avagy helyesebben megváltozása volt. Mert azok a jobb lövészek, akik az első sorozatban hibáztak, kettőzött ambicióval lőttek, hogy legalább helyre jussanak; míg azok, akik az első sorozatban jól lőttek, állandó izgatottságban voltak, nehogy előnyüket elveszítsék s ezzel a versenyt is, aminthogy a győztest kivéve, azt el is veszítették.

 

Itt legalkalmasabb, hogy rámutassunk fogyatkozásainkra, hogy nem a tudásban, nem a fegyvertechnikában, nem a biztos kéz és jó szemben, sem a prakszisban, sem a theoriában nem állunk a többi nemzetek mögött, hanem igenis az a hibánk, hogy nincs versenyrutinunk, ez pedig semmi mással, csak sűrű versenyzéssel érhető el. Mert ha trainingben egy kis figyelem mellett 40-50-es sorozatot tudunk lőni, kellő higgadtság és rutin mellett a versenyben is képesek leszünk reá.

 

Írta: Gilibert Győző
Szent-Lőrincz, május hó 14.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98