Dtum
Login with Facebookk
1906 | November

Finn művészek a kiállításon

Írta Alexander Bernát


Eseménynyé avatja az idei műkiállítást a finnek megjelenése. Tudtukkal nemcsak nálunk nem jelentek meg eddig így tömegesen, hanem egyéb nagy középeurópai kiállításokon sem. Hozzánk vonzódnak, minden kiváló nyelvészük tud magyarul és nehány évet itt töltött Magyarországon.

 

A műveltek ott tudják, hogy nyelvük rokon a mienkkel és úgy tekintenek föl hozzánk, mint előkelő rokonhoz szokás. Mesébe illő, mily vendégszeretettel fogadják a náluk megforduló magyarokat. Most a finn műalkotások reprodukczióit küldték be hozzánk, négy füzetet, csupa magyar fölírással!

 

Nálunk a török rokonságnak több a híve, pedig, ha választanunk kellene, akkor tekintve a finnek kulturáját, független szellemét és harczi elszántságát, százszor inkább őket választhatnók rokonúl. Ezt mostani kiállításunk is bizonyítja, ámbár a magyar és finn művészet közt se kapcsolat, se rokonság nincsen.


Ez alkalommal le kell számolnunk azokkal, kik művészetünket féltve a külföldi versenytől, roszalják, hogy nehány évi megszakítás után ismét külföldieket hívtunk és befogadtuk. Nálunk, azt mondják, nemcsak az ipar, hanem a művészet terén is a külföldinek becsülete nagyobb, mint a hazainak, azt bámulják és veszik.

 

Még a magyar művészeket is nehéz volt a magyarosodás útjára vinni, hogy a magyar dolgokat, de még az idegeneket is magyar szemmel lássák és magyar érzéssel fogják föl. Külföldön is, ha a magyar művészet külön termeket kapott, a műbírálók azt vetették szemére, hogy nemzeti karaktere nincs, hogy félig német, félig franczia, a szerint, hogy hol tanúltak az illetők.

 

Művészetnek pedig, ha élni akar, nemzetinek kell lennie, azaz a művészek juttassák kifejezésre a nemzet érzésmódját és a közönség szeresse azt, a mi az ő lelkéből való. Helyes-e, hogy művészetünknek ezt a magyarosodását külföldi művek kiállításával megakaszszuk, a művészeket és a közönséget megzavarjuk?


Ehhez hozzájárul, hogy ezek a mi régebbi nemzetközi kiállításaink gyakran az ócskaságok piaczának benyomását tették. Nem tüntették föl az európai művészek állapotát, színvonalát, hanem a nagy művészi műhelyek hulladékait,

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Őszi táj Dorp Nietz : Anyám arcképe Balló Ede: Női arcképtanulmány
Cikk-ajánló
Egyetemi gólyák Egyetemi gólyák
Az egyetemi élet most már újra megkezdődik, az ifjak tömegesen...
Németország elveszíti csendes-óceáni gyarmatait
Jelentősebb harcokra a kínai német város, Kiaocsou birtokáért került...
Munka vagy kartel I. Munka vagy kartel I.
Már nem tagadják a miniszterek sem a súlyos gazdasági válságot! Évek...
X-sugarak elhajtása fémekben X-sugarak elhajtása fémekben
Mint ismeretes, a Röntgen-sugarak kristályokban elhajlást szenvednek....
Megölné a termelést a mozgó bérrendszer Megölné a termelést a mozgó bérrendszer
A textilüzemekben jelentkező bérmozgalmak az egész ipari világot...
Rossz ősze volt a magyar textiliparnak Rossz ősze volt a magyar textiliparnak
A raktárak tultömve, a külföldről beözönlő sok áru, abnormisan meleg...
800 királynő egyrakáson a világ legnagyobb méhfarmján 800 királynő egyrakáson a világ legnagyobb méhfarmján
Az Illervölgyben, Ulm tájékán, létesítették az új gyógyszer tömeges...
A Fekete kéz zsarolási kisérlete A Fekete kéz zsarolási kisérlete
Gyémánt Sándor cipőgyáros napokkal ezelőtt egy névtelen levelet...
Bajnoki gyaloglóverseny. Bajnoki gyaloglóverseny.
A Ferenczvárosi Torna Club rendezésében vasárnap délután folyt le...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98