Dtum
Login with Facebookk
1906 | November

Semmi sem uj a nap alatt…

Mikor a nagy építőmesternek, Hadrian római császárnak, aki az antik világ legnagyobb csodájának az ő mérnökei épitette Dunahidat tartotta, tudomására jutott,hogy az egyiptomi fáraók, mint sok másban, ebben is megelőzték,mert a Dunánál sokkal makranczosabb Nilust is megnyergelték, igy kiáltott fel: Nil noni sub sole: Semmi sem uj a nap alatt.

Ugyanezt mondhatnák untánna a modern felfedezők is: az automobil, biczikli, hullámvasut, hátultöltő fegyver, tenger alatt járó hajó, lift, stb. feltalálói, mert mindezt, ha nem is a mai tökéletes formában, de már ismerték a XVIII. században is. Ezt a századot ugyanis a felfedezések századának nevezték a történészek, pedig az utolsó félszáz év alatt talán több felfedezés látott napvilágot,mint az előző három- négy évszázad alatt együttvéve.

Csak azt volna érdekes tudni, hogy a modern felfedezéseknek hány százaléka régi, feledésbe ment találmány, a mit csak felujitottak.

Vegyük például az ugynevezett hullámvasutat, amit Budapesten, helyesebben a városligetben megfordult olvasóink is jól ismernek. Micsoda nyomoruságos kis gyermekjáték ez az első képünkön látható kettős hullámvasut mellett, amely egy negyed mérföld hosszu vonalon át szállitotta London hóbortos angolait őrült sebességgel az érkező ponthoz legalább száz lábnyi magasságból!

A mai hullámvasutak teljesen a régi rendszer szerint épülnek, csak az a különbség köztük, hogy a régiek sokkal pazarabb kiállitásuak voltak! A képünkön látható S betű vonalát leiró hullámvasut husz másodpercz alatt 1200 láb hosszu utat tett meg, a mi egy óra alatt negyven mérföldnek felelne meg!

A kontinensen hol orosz, hol franczia, hogy egyiptomi hegynek nevezik az ilyen hullámvasutakat: Amerikában Niagara-vasutnak. A régieknek is, az ujaknak is közös sorsuk, hogy a rendőrség, mint közveszélyeseket rendszerint betiltja.

Erre azt modhatja az olvasó: megengedem, hogy a hullámvasut régi találmány; de az automobil meg a kerékpár csak nem az. Pedig ebben is tévedni méltóztatik, mert hiteles adatokkal bizonyithatjuk, hogy az első gépkocsit 1770-ben találták fel, s hogy ez nem mese, kiderül abból, hogy a manapság annyira divatos automobiloknak ez az ősapja ma is látható a párisi nemzeti muzeumban.

A XIX. század első felében Angliában a járókelők mulattatására már nem egy ilyen motorkocsi közlekedett. De hogy ezek milyen köztetszésben részesültek, azt olvasóink az egykoru élczlapok hasábjain megjelent torzképek itt bemutatott egyikéből itélhetik meg.

1831-ben Hancsek angol mérnök motor-kocsija rendes közlekedést folytatott London és Stratford között. Egy másik féléven keresztül futott Cheltenham és Gloucester közt. Ennek a kocsinak átlagos gyorsasága 12 mérföldnek felelt meg.Befutott összesen 3500 mérföldnyi utat s szállitott 3000 személyt.

S talán még ma is szállitana, ha egy gonosz ember rossz tréfája miatt olyan baleset nem éri, hogy darabokra zuzódott.

1835-ben a fentebb emlitett mérnök egy motor-omnibuszt is szerkesztett, amelyben husz ember foglalt helyet s az akkori lapok tudósitásai szerint „London utczáin a lovak és más jármüvek között olyan könnyüséggel mozgott, hogy a közlekedést egy percre sem akadályozta.”

Ez az omnibusz okos jűrmű volt, lassan haladt, de baleset nélkül múlt ki a világból. Azaz, hogy milyen vége lett; nem tedjuk, debármily különösnek tessék is, azontul egy szó emités se található az egykori lapokban mindaddig, míg most körülbelülhusz év előtt ujra életre nem keltették.

A mi a kerékpárt illeti, annak ősapja körülbelül százhusz év előtt jelent meg London utczáin. Az akkori idők leghiresebb leghajósának és felfedezőjéne Blanchard-nak volt a találmánya.

A bádeni nagyherczeg erdőmestere is konstruált egyet 1818-ban. Ezt Londonban Dandyhorse-nak, gavallér-paripának, Párisban draisiennek nevezték; ha azonban igazságosak akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy ez bizony szörnyü kezdetleges alkotmány volt, amint olvasóink az egykori torzképábrából is láthatják.

Mert hiszen nem a kerékhajtó lépcsőt, hanem a földet kellett a lábbal nyomni, azaz hogy az ember ülni ült rajta, de ha menni akart, szaladnia kellett. Ha a faló egy bizonyos távolságra vajó hajtás után némi gyorsaságra tett szert, akkor pár lépésre minden további erőfeszités nélkül is elszaladt.

A nagyherczeg nem merte maga bemutatni ezt a csudaszörnyet a párisi közönségnek; hanem egy szolgáját oktatta be rá; de bizony az eredmény óriási botrány lett. A közönség először nevetett,később azonban meg akarta kövezni a szereplőt.

Ez a veloczipéd nagyon hamar kimult az élők sorából. 1896-ban valaki jobb szerkezettel, azután feltámasztotta halottaiból, hogy később tökéletesitve, hosszu ideig kedves sportfajjá nője ki magát, noha mint minden, ez is letünőben van már.

Hátultöltő fegyverek, revolverek, golyószórók szintén régibb keletüek. A revolver felfedezését például az amerikaiak maguknak vindikálják; holott XIV. Lajos korában Saint Aignan herczegnek volt egy pisztolya a mivel egymás után három s egy fegyvere, a mivel hét lövést lehetett tenni.

A mit manapság a jégveréstől félő szőlőbirtokosok cselekszenek, hogy tudniillik viharágyuval üzik el a veszedelmes jégfelhőket, ugyanazt Benvenuto Cellini, a hires olyasz ezüstmetsző emlékirataiban is olvashatjuk, ki a XVI-ik században az Angyalvárban csinált a pápa tiszteletére hasonló podukcziót.

Manapság a felfedezőknek kilenczven százaléka a repülő gép feltalálásával foglalkozik. Hány meghibbant agyu félzseni került már a bolondok házába a miatt a rögeszme miatt, hogy a levegő urává akart lenni?...


Leonardo da Vinti, a hires olasz festőművész már a XV. században szerkesztett egy röpülő madarat, azaz egy madár alaku zsákot, a mit a levegőnél könnyebb elemmel töltött meg s ablakából a szabadba eresztve, Ikarusz után a léghajó első feltalálója lett.

Még a háboru a légben hóbort eszméje sem uj, mert Jókai Mórnak a Jövő század regényé-ben leirt égi háboruja gondolatával már legalább egy évszázad előtt foglalkoztak.

Éppen igy vagyunk a tengeralatt járó hajókkal is. Az első, I. Jakab angol király uralkodása alatt konstruáltatott. Torpedókat pedig már az amerikai szabadságharcz alatt készitettek.

A modern házi kényelemnek legfőbbike, a melynek révén a lépcsőjárást meg lehet kimélni, a lift, Villayer találmánya: A franczia akadémia 40 halhatatlanjainak egyikéé, a ki XIV. Lajos szerelemgyermekének, Chantilly herczegnőnek készitett egyet, a melynek segitségével a földszintről az első, második, harmadik, sőt ha van ilyen, a hetedik emeletekre is fel lehet jutni.

Chantilly herczegnővel azonban megesett, hogy a lift Versaillesben a II. és III. emelet közt megtagadta a szolgálatot s három álló óráig helyéből se lehetett megmozditani. E miatt azután nem használták többé, s mielőtt bejött volna, kijött a divatból.

Ha már most a nagyobb felfedezésekről a kisebb, mindennapi szükségletet pótló találmányokra térünk át: uganilyen eredményre jutunk. Tollak, a „mikkel egy egész iv papirt be lehetett irni a nélkül, hogy kiszáradnának vagy ujból kellene mártani” már a XVII-ik azázadban használatban voltak. Puskaport, betüszedést a rómaiak ismerték: sőt a legislegmodernebb tánczot, a kék-wókot, mint az angol nemzeti muzeumban található régi görög golrokon láthatni, már 2400 év előtt tánczolta egy kecses női alak.

Ezt az összehasonlitást a végletekig folytathatnánk a nélkül, hogy a modern feltalálóknak érdemeit kicsinyiteni akarnók. Lehet, hogy elődeink sok tekintetben megkönnyitették feladatukat, a mennyiben utmutatóul szolgáltak.

De ha az ember a régi és modern találmányokat összeveti, csakhamar rájön, hogy a müvelődés történetében az előhaladás kikerülhetetlen, mert következésszerü.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A hullámvasut A kék-wókot tánczoló nőalak A londoni motorkocsi Az első biczikli
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98