A magyarországi tótok fölszabadításán dolgozó pánszláv propaganda vezetésében, mint a csernovai eset s a Hlinka csehországi utazása is mutatta, ez idő szerint a csehek buzgólkodnak. A módról, a hogyan, s az eszközökről, a melyekkel ezt teszik, érdekes sorokban tájékoztat most bennünket beszterczebányai tudósítónk. A pánszláv mozgalom különösen Amerikában élénk, a hol a csehek, Furdenek, egy Csehországból kivándorolt papnak, Zdubrek és Seringer nevű apostoloknak vezetése alatt egyre-másra tartották mostanában a gyűléseket a magyarországi tót testvérek érdekében.

E gyűléseken megalakították a Tót-ligát, melynek vezérei szintén csehek lettek, a kik egyetlen alkalmat sem mulasztottak el, hogy adakozásra ne hívják föl az amerikai tót munkásokat az ó hazában maradt testvérek segítésére. Az adakozásból befolyt jövedelem természetesen elsikkadt a vezérek kezén, s a magyarországi tótok egyetlen krajczárt se láttak még belőle. A tót liga tót nyelvű bélyegeket is nyomatott, tudósítónk beküldött nekünk egyet a bélyegekből. Nemzeti viseletben egy tót leány képe van rajtuk s alatta ez a fölirás: tót testvér öleld meg anyádat; az anya alatt a tót nyelv értendő.

A bélyegek árából szintén a magyarországi tótok számára igértek árvaházat, kórházat és iskolát, de ezek közül még egyetlen egy sem került, a vezérek jóvoltából, tető alá. Björnson és Tolsztoj figyelmét is a tót liga vezérei hívták föl a magyarországi tótok rettenetes helyzetére. Az elmult nyáron a luhacsovicsi fürdőben tartottak titkos értekezletet, s ott határozták el a két nagy írónak informálását. Hogy milyen sikerrel, volt alkalmunk látni a csernovai eset után. – A csehek és a tót liga vezérei most azon fáradoznak, hogy egy nagy szláv-gyűlést hívnak össze, még pedig Oroszországban.