Dtum
Login with Facebookk
1907 | November

Kilátások 1917-ig és 1917 után

A mit szorongó lélekkel várt két ország lakossága: ime megtörtént.
Esztendős harczoknak, nehéz és izgalmas tusáknak, verejtékhullással készült eredménye: a kiegyezés már ott van a parlamentek asztalán és várja sorsának megpecsételését.

Egy napon, egy órában terjesztette elő a javaslatokat Wekerle Sándor a magyar – és Beck Vladimir báró az osztrák képviselőházban.


Mind a két miniszterelnök természetesen óvakodott attól, hogy a maga munkáját maga méltassa, mert hiszen a kritizálás joga és kötelessége nem őket illeti. Lehetőleg szárazon számoltak be fáradozásaik eredményéről, az eredmény birálatát átengedve azoknak, a kik erre hivatottak: a két szerződő ország parlamentjeinek.


Az első hatás körülbelül egyforma volt Budapesten is, Bécsben is.
Se itt, se ott nem fogadták valami kitörő örömmel a kiegyezési javaslatokat, sőt inkább hüvösen, tartózkodóan, aggodalommal.


A hatásnak ez az egyformasága egy dolgot okvetlenül bizonyít.
Azt, hogy a kiegyezési harczok folyamán egyik fél se volt képes arra, hogy a másik rovására aránytalan eredményeket érjen el, hanem mind a kettő kénytelen volt beérni azzal, hogy az általa képviselt érdekeket a lehetőségig megvédelmezze és biztosítsa.


Sőt tekintetbe véve azt, hogy a kiegyezési javaslatok előterjesztése Ausztriában nagyobb forrongást idézett elő és a csalódás hangja ott keserűbben nyilatkozott meg, mint minálunk, okunk van arra a föltevésre, hogy a magyar kormány a mi politikai és gazdasági érdekeink megóvására sikeresebb energiát fejtett ki, mint osztrák kollégája.

Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a kiegyezést lelkesedéssel kellene üdvözölnünk és nincs okunk csodálkozni sem azon a hidegségen és nyugtalanságon, a melylyel a magyar képviselőház többsége a javaslatokat fogadta. Ez a többség túlnyomó nagy részben a függetlenségi pártból áll, a mely elvi programmja szerint ellensége minden közösségnek Ausztriával.


A függetlenségi párttól tehát nem lehet elvárni vagy követelni, hogy örömmel üdvözöljön egy kiegyezést, ha ez a mi érdekeinekt még oly erősen biztosítaná is, egyszerűen azért, mert a kiegyzés, a legjobb kiegyezés is az Ausztriával való gazdasági közösségnek meghosszabbítását jelenti.


Viszont azonban az is igaz, hogy ennek a közösségnek a megszüntetése most teljesen lehetetlen volt és lehetetlen lett volna még abban az esetben is, ha a koaliczió összes pártjai a különválás követelését irták volna zászlaikra. Ennek a lehetőségnek útját szegte még a darabont kormány, a mely tudvalevőleg a külfölddel kötött gazdasági szerződéseket 1907-ig meghosszabbította.


Ezekben a szerződésekben a külföldi államok Magyarországgal és Ausztriával mint egységes vámterülettel kötöttek megállapodásokat. Ha tehát ez a vámközösség 1917 előtt megszűnik, megállapodásaink az egész világgal szemben semmisekké válnak és egy olyan gazdasági háború veszedelmei hárulnak reánk, a mely okvetlenül az ország anyagi elvérzésére vezetne.


A kormánynak tehát, miután a paktum a nemzetközi szerződések elfogadását a korona és a nemzet közötti béke föltételei közé sorolta, kötve volt a keze. A kiegyezést meg kellett kötnie, mert a kiegyezési tárgyalások meghiusulása nem az önállóság életbelépését, hanem csak a mostani rendezetlen állapotok továbbra való érvényben maradását jelentette volna.

A mit a kormány tehetett, csak annyi volt, hogy a megszabott keretek és megmásíthatatlan körülmények között annyi előnyt és könnyebbséget vivjon ki az országnak, a mennyit csak elérhetett.


Az a nagy lehangoltság,
a melyet a kiegyezési javaslatok előterjesztése Ausztriában keltett, mindennnél hitelesebb bizonysága annak, hogy a magyar kormánynak ez a törekvése nem volt eredménytelen.


Igaz, hogy áldozatokat is kellett hoznunk, mint a milyen a kvótának két százalékkal való fölemelése, de ennek ellenében a kiegyezésnek van egy olyan politikai vivmánya, mely numerusokkal meg nem határozható.


És ez az, hogy gazdasági önállósága útját szabaddá tette a nemzet előtt.

Sikerült a szerződések lejáratát úgy állapítani meg, hogy a kiegyezés letelésével, 1917-ben a nemzet minden akadály és minden megrázkódtatás nélkül a teljes gazdasági önállóság területére juthat. A kötött helyzetből szabad helyzetet csinált, a mivel jövendő boldogulásunk lehetőségének szilárd alapját rakta le.


Ez az eredmény alkalmas arra, hogy a pártoknak azt az áldozatot, a melyet a kiegyezési javaslatok elfogadása tőlük megkövetel, elviselhetővé tegye.


A kiegyezés bizonyára nem a bőség szaruja, a melyből zápor módra szakadna ránk az áldás; de megadja a lehetőségét annak, hogy a jelen áldozatai egy szebb, jobb, boldogabb jövendő váltságáúl szolgáljanak.


A nemzet jövőjéért áldozatot hozni pedig hazafias kötelesség.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vásárosok Szegény foglalkozásnélküli emberekaz ingyenkenyér-osztó bolttal szemben a nyugati -pályaudvar kőkerítéséhez húzódva várják a kenyér kiosztást
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Uszó jéghegyek Uszó jéghegyek
Az oczeánt átszelő nagy gőzösök utasainak gyakran van részük abban a...
Egy gondolat bánt engemet... Egy gondolat bánt engemet...
"Holnap indulok Nagyvárad felé Pestre s onnan külföldre. Nőtlenségem...
A negyedik moratórium és a pénzintézetek A negyedik moratórium és a pénzintézetek
Amikor 1914. augusztus 1-én a monarchia mindkét államában elrendelték...
15 millió pengő beruházásokra 15 millió pengő beruházásokra
A kormány – mint ismeretes – 15 millió pengő kölcsönt...
Veszélyben a budapesti olimpiász Veszélyben a budapesti olimpiász
Párisban tegnap nyitották meg a jubiláris olimpiai konferenciát,...
Az új pénzügyminiszter és a törvényhatóságok Az új pénzügyminiszter és a törvényhatóságok
Hegedüs Ferencz az új pénzügyminiszter, körlevelet intézett a városi...
Minden elképzelést felülmul a tiszai hajósforgalom Minden elképzelést felülmul a tiszai hajósforgalom
Hajózásunk most befejeződő szezónja érdekes eseményeket, számottevő...
 A Tutankhamen sírjában talált búzaszemek csírázása A Tutankhamen sírjában talált búzaszemek csírázása
A Tutankhamen sírjában talált búzaszemek csirázásáról szóló ujsághír...
Az ember öröksége Az ember öröksége
Ellas Mecsnikov, a híres orosz természettudós állapította meg már...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98