Mintegy egy évvel ezelőtt alakult meg a nemzeti falanx egyesület, mely fő czéljául a falusi iskolákból kikerült serdülő ifjúság továbbképzését tűzte ki. Működésének főrésze abban áll, hogy az iskolából kikerülő gyermekeket egy kis hadseregbe sorozza be, a mely épen úgy gyakorlatozik, ugyanazon vezényszók alatt, mint a honvédség, e mellett versenyeket rendez, a melyekben a testi ügyességben kiválók jutalmakat nyernek s végül fegyvert ad a nép kezébe, a melylyel czélbalőni tanuljon. Mikor aztán így a hadsereg átveszi majdan az újonczait, a gyermekségétől edzett, erőben, ügyességben fejlesztett regruta már az első perczben használható tagja lesz a haderőnek.

A nemzeti falanx mintegy két éve áll fönn, s elvben már az ország legtöbb megyéje elfogadta az egyesület programmját. Így keletkeznek aztán a különböző megyei fiókok, a melyek a központtal szerves összefüggésben vannak, de önállólag intézkednek a közös alapszabályok szem előtt tartásával a helyi intézőségek megalakítása és a programmszerű népversenyek tartása iránt, a mely mintegy évenkénti vizsgája a fiókegyesület munkálkodása eredményének. Az ország legelső fiókja Monoron, Pestmegyében keletkezett, a hol pünkösd ünnepén már fennállása óta a második versenyt tartották meg. Legközelebb Esztergom, Győr és Máramaros vármegyék követik a példát.