Kacsahízlalás

A kacsák hízlalására legjobb az árpa.
Ezt vizben áztatják, mig kissé megduzzad. Azután kiszedik a vizből és meleg helyre teszik, hogy csírázásnak induljon. A kicsírázott árpát megszárítják és elteszik.

Legczélszerűbb mindig csak annyi árpát elkészíteni, mennyi egy etetésre szükséges. Így nem kell még szárítani és külön áztatni az árpát. Miután több nap kell, mig az árpa kicsírázik, azért több rakást kell elkészíteni.

A hizlalandó kacsákat tiszta, jól megalmozott ólba teszik.
A megszárított árpát beáztatják és úgy adják nekik. Kis adagok adandók, hogy a kacsák mind megegyék, mert ha valami a vályúban marad az megporhad és elromlik. Naponta többször etetendők.

Az eredmény bámulatos, legkésőbb 14 nap alatt kövérek a kacsák. Ezt más baromfinál is lehet alkalmazni, különösen libáknál, sőt ezeknél czélszerűbb, mint a szokásos gombóczok és más hízlalási mód. 


Meggyfák betegsége

Néha kitünő talaju gyümölcsösökben is kisebb-nagyobbfokú terméketlenség található, főleg a meggyféléknél, melynek oka legtöbbször a Monilia cinerea nevezetű penészgombafaj fellépésében keresendő.

Ez a gombafaj a legnagyobb pusztítást a virágzás alkalmával okozza, a mikor a fertőzés a virág termőszárának tetején (bibe) áll elő és fokozatosan lefelé haladva, a fiatal, fejlődőfélben levő gyümölcsöt megbarnítja.

Nyirkos talaj, tartós, nedves idő legjobban elősegíti a penészgombafaj elterjedését. A kártételt tetemesen csökkenthetjük az által, ha gyümölcsfáinkról, a rajtuk látható rothadó gyümölcsöket, melyeket fehér Monilia-penész borít, eltávolítjuk és mélyre elássuk vagy elégetjük és ez által a penésznek széllel tovaszálló sejtjeit (sporáit) megsemmisítjük.