Dtum
Login with Facebookk
1908 | Október

Rembrandt-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Két év előtt ünnepelte az egész művelt világ Rembrandt születésének háromszázéves fordulóját. Alkotásainak gyűjteményes kiállításaiban, szülőföldjén összeült nemzetközi műtörténeti kongresszusban és vele foglalkozó különféle kiadványokban nyilvánúlt ez a nevezetes emlékünnep.

 

A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya, mely Rembrandt eredeti rajzaiból és rézkarczaiból kiváló gyűjteményt őriz, akkoriban tervbe vette, hogy féltett kincseinek közszemlére tételével a maga részéről szintén hozzájárul a mester ünnepléséhez.

 

Egyéb teendők azonban egészen a legutóbbi időkig késleltették ezen fontos kiállítás megvalósítását. Most, hogy épen a modern hollandusokat látjuk vendégeinkül a szomszédos Műcsarnokban, fokozott örömünk telhetik ezek nagy ősének tanulmányozásában.

 

Közönségünk, úgy látszik, fölismerte ezt az érdekes összehasonlításokra, épületes párhuzamba állításokra kínálkozó alkalmat és a múlt vasárnapi megnyitás óta oly sűrű tömegekben látogatja a múzeum elegáns grafikai termét, hogy az valóban páratlan, minden előzőnél jelentékenyebb sikert jósol a Rembrandt-kiállításnak.


Legfőbb látnivaló a mester huszonhat darab szebbnél-szebb eredeti toll- és ecsetrajza, - mintegy bevezetésül, elől a bejárat melletti fal mentén és az első szekrényben fölállítva. A nagy közönség, mely a Szépművészeti Múzeum több ezerre menő remek rajzgyűjteményét csak igen kevéssé ismeri s a melynek eddig csupán a régi képtárban kifüggesztett két szép, érdekes, jellemző, de semmiesetre sem elsőrangú Rembrandt-festményről, a Rabinusról és Szent József álmáról volt tudomása, valóságos szenzáczióként fogadta ezt az örvendetes meglepetést.

 

Mert ilyen kincscsel a külföldi rokon műintézetek közül sem mindegyik dicsekedhetik. Leggazdagabbak e tekintetben a londoni és párisi köz- és magángyűjtemények, továbbá a berlini, müncheni, drezdai, bécsi, amszterdami, stb. rajz- és metszetmúzeumok. A mi kiállításunkon szereplő és a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő Rembrandt-rajzok egytől-egyig az Esterházy-gyűjteményből származnak s hitelességüket a mester kezevonásának legalaposabb kutatói is elismerik.

 

C. Hofstede de Groot, a kitűnő hollandus műtörténész, két év előtt Haarlemben kiadott kritikai katalogusában (Die Handzeichnungen Rembrandts) mind a huszonhatot fölveszi és leírja. Egy részüket külföldi kiadványok reprodukcziókban is közölték. Kiállítva azonban egyik sem volt mostanáig.


Nagyszerű dokumentumai ezek a lapok a mester kimeríthetetlen gazdagságú fantáziájának, geniális technikai merészségének és sokoldalúságának. A gondosan meghegyezett lúdtollal hajszálnál is finomabbra húzott vonalakat sokszor a durván, de annál biztosabb lendülettel odavetett ecsetvonások váltják föl rajtuk, s az aprólékosan kidolgozott mikroszkopikus formák után nem egyszer találkozunk a nagyjából – rendszerint festőanyagba mártott fadarabkával – jelzett idomokkal.

 

Talán legjobban példázza ezeket az ellentéteket a 12. és 15. számok alatt kiállított két rajz. Az első czíme: A bibliamagyarázás. Szószéken ülő agg, pápaszemes lelkész olvas a bibliából, előtte egy öreg asszony ájtatos buzgalommal figyel a szent beszédre. A mint ennek a kopasz predikátornak a feje profilban előttünk áll, a hogy husos orrának hegyére a szemüveg ráilleszkedik: az a rajzolásbeli minucziozitások, a lehelletfinomságok netovábbja.

 

Ráismerünk itt Rembrandtra, a karczolóművészre, mert csak az képes a rajztollat ily megvesztegetően kezelni, a ki oly mesterien tud a karczolótűvel bánni, mint ő. A másik lap egy beszélgető csoportot tüntet föl. Három exotikus öltözetű álló alak, a lehető legnagyobbfokú egyszerűsítéssel bemutatva. Az előbbi részletezésnek semmi nyoma.

 

Csupa széles, egymáson kiméletlenül átszántó vonal. Orra, szájra, szemre a művész nem pazarolt többet egy-egy kézmozdulatnál. Egyetlen formát sem dolgozott ki rajta. Sőt még annyit sem árult el nekünk, kíváncsiaknak, hogy az ábrázolt három egyén mind férfi-e vagy van közöttük egy nő is.

 

És mégis, arról, a mit kifejezni óhajtott ezzel a pompás vázlattal, a térbeli helyzetről és az akczióról, a mint három, részben egymás mellé, részben egymás mögé állított alak beszélget, teljesen tiszta, meggyőző képet adott. Legszebbek azonban azok a rajzai a melyek tussal vagy közönséges írótintával vannak árnyékolva.

 

Ezekben látjuk a legnagyobbik Rembrandtot, a világítási hatások mesterét, a ki a látható valóság alapföltételével, a fénynyel, teljhatalmú kényúrként bánik s a kinek a művein ez a megfoghatlan valami rendesen fontosabb, döntőbb szerepet játszik, mint maguk az ábrázolt személyek vagy tárgyak. Ezek a lapok többnyire úgy hatnak, mintha befejezett kész festmények volnának.

 

Ilyen pl. az a képben is bemutatott páratlanúl kedves rajz, a melyen valószínűleg a mester bájos fiatal felesége, Saskia van megörökítve, abban a pillanatban, a hogyan az ablak mellett folytatott olvasást félbeszakítva, szelíd mosollyal ránk (illetve: az ajtón belépő férjére) tekint. Az ablakon beözönlő fények megfelelően az arcz meleg, barnatónusú árnyékba burkolva; - kezdete a jövendő merész ujításoknak.

 

Hasonló eszközökkel dolgozott a művész azon a két lapon is, a melyek ugyanegy hollandi parasztházat tüntettek föl egyszer az utcza, másszor az udvar felől. Nincs alkalmunk egyenként kitérni mind a huszonhat lapra, melyek során a mester ouvrejének összes tipikus tárgyai felvonulnak. Nem szólhatunk külön a remek koldus és csavargó alakokokról, melyekkel kivált működése első felében szeretett foglalkozni, a mikor a különösség, a furcsaság, az exotikum még annyira lekötötte.

 

Valószínűleg ez okból érdeklik a zsidók is, a kikhez egyébként – mint arra számos bizonyítékunk van – lelkében valami mélységes vonzódás élhetett. A fenevadak, főként az oroszlánok, szintén kedvenczei, valósággal arczképezi őket. Gyöngyörű akttanulmányai közül kettő van a Szépművészeti Múzeum birtokában, az egyiket itt közöljük reprodukczióban, beszéljen helyettünk.

 

Genreképei (Anya gyermekével és kutyával, A rakonczátlan fiú) és bibliai jelenetei (József testvéreivel, József Pharno előtt, Krisztus és a samariai nő a kútnál) pedig valamennyien megérdemelnék, hogy hosszan írjunk róluk. Igazi tájképe csak egy van a rajzok között (Tájkép házcsoporttal és szélmalommal), kevésbé jelentékeny alkotás, de viszonylagos igénytelenségeért bőven kárpótol az említett két parasztház.


A rajzokon kívül kiállíttatott a mester 149 eredeti rézkarcza is, és pedig többnyire igen jó levonatokban, melyek túlnyomórészt a Pulszky Károly vásárlásaival és az állam által 1904-ben megszerzett dr. Elischer Gyula-féle kollekczióval jutottak a múzeum tulajdonában. Miként a rajzok, úgy ezek is jelenleg vannak első ízben a nyilvánosságnak bemutatva. A Rembrandt-karczokat – ha másként nem, hát reprodukcziókból – minden művelt ember ismeri.

 

Az olyan lapok, mint: Krisztus betegeket gyógyít (La petite Tombe), a nagy Ecce homo, a Tájkép a három fával, a pompás arczképek stb. mindenkinek szeme elé kerülnek legalább egyszer vagy kétszer az életében. Részletes ismertetésüknek külön, a mostaninál sokkalta terjedelmesebb czikket kellene szentelnünk.


Bizonyára őszinte örömet kelt mindenfelé, hogy a Szépművészeti Múzeumban végre ilyen jelentékeny Rembrandt-kiállítás létesülhetett. S ennek az útját legnagyobb mértékben az imént említett 1904. évi nagy vásárlás egyengette, a melyért tudvalevően utólag támadások érték az akkori közoktatásügyi minisztert és közvetve a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának jelenlegi vezetőségét, - részben a vétel drágasága miatt, részben pedig azért, mert Rembrandt velünk, magyarokkal semmiféle nemzeti kapcsolatban nem áll s így bennünket csak másodsorban érdekel.

 

Nos, nyugtassa meg az illetők lelkiismeretét, hogy az akkor megvett lapok ma legalább kétszeresét, háromszorosát érik meg az értük fizetett összegnek s hogy elvégre az igazi magyar műértő előtt is csak mellékes szerepet játszhatik az a körülmény: vannak-e valamely kiváló műtárgynak bennünket érint nemzeti vonatkozásai vagy sem.

Dr. Pogány Kálmán

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Muzeum Sümegen Muzeum Sümegen
Sümegen Darnay Kálmán már régen gyüjti a régiségeket, történelmi és...
Keservek a nyári ruhákról Keservek a nyári ruhákról
Egy ideig még csak lehetett húzni a dolgot. Majd húsvétra –...
Évfordulóra Évfordulóra
Akik az emlékezés napján testben vagy lélekben körülállották Babits...
Kétszáz női atléta ötórás küzdelme a Margitszigeten Kétszáz női atléta ötórás küzdelme a Margitszigeten
Feltűnő sok szép leány jelent meg vasárnap délelőtt a margitszigeti...
A dahomeji király meghalt A dahomeji király meghalt
Behanzin király deczember 9-én Algirban meghalt. Az elhunyt Dahomej,...
Egy léghajós tapasztalatai Egy léghajós tapasztalatai
Bacon léghajós érdekes dolgot beszél el légi utazásairól. Nagy...
Egy néger király koronázása Egy néger király koronázása
Február 7-én meghalt II. Tofja király, az afrikai Porto-Novonak, a...
Abdul Kadir herceg feleségét két gyanus török férfi szöktette meg Abdul Kadir herceg feleségét két gyanus török férfi szöktette meg...
Abdul Hamid volt török császár hetedik fia, a 38 éves Abdul Kadir...
Drágább lesz a posta Drágább lesz a posta
Drágább lesz a posta és a táviró, ezzel akar izgatni a nagyságos m....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98