Városi takarékpénztár felállitása Debrecenben
Debrecen hazánknak nemcsak egyik legnagyobb, de feltétlenül leggazdagabb városa és minden dicséret megilleti azokért az áldozatokért, melyeket kulturális és egyéb közhasznu célok érdekében bőkezüen hozott.
Legujabb alapítását azonban sem közhasznunak, sem közérdekünek nem mondhatjuk, minélfogva nem is zenghetünk dicshimnuszt a fölött, hogy Debrecen is belépett azoknak a városoknak sorába, melyek illuziókban élve, városi takarékpénztárak felállitásától várják anyagi boldogulásukat, sőt Debrecenben, az okos civisek hazájában, még a községi adó leszállitását is remélik az uj intézet felállitása utján elérhetni.
A város f. évi március 27-én megtartott közgyülése elé a tanács javaslatot terjesztett be a városi takarékpénztár felállitása ügyében és egyszermint bemutatta az intézet tervezetét is.
Ebből kiemeljük a következő részleteket:
A tanácsnak a jog- és pénzügyi bizottság által is elfogadott javaslatát március 27-én tárgyalta Debrecen város törvényhatósági közgyülése és a városi takarékpénztár felállitását egyhangulag elhatározta, a szervezetre vonatkozó tanácsi javaslatot általánosságban szintén elfogadta, de annak részletes megállapitását egy kiküldendő előkészitő-bizottságra bizta.
Lesz tehát Debrecennek városi takarékpénztára és pedig az ügy előharczosai egyikének véleménye szerint azt már f. évi szeptember havában meg is fogják nyitni.
Számtalanszor elmondtuk véleményünket a községi és vármegyei takarékpénztárak felállitása ügyében, kifejtve, hogy Magyarországon, ahol alig van számottevő község, amely egy vagy több elég jól fundált pénzintézettel nem birna, a községi takarékpénztárak semmi szükséget nem pótolnak, jövedelmezőségük pedig e nagy verseny miatt rendkivül problematikus.
És ez a nagy bank – Márk Endre bizottsági tag véleménye szerint – olyan hatalmas intézet lesz, hogy a budapesti elsőrangu pénzintézetek sorába fog emelkedni, hogy tehát ide emelkedhessék, erősen kell spekulálnia és a nyerészkedésben azt az elvet kell szem előtt tartani: pecunia non olet. Spekulál pedig a város, mint erkölcsi testület garanciája mellett, vagyis, ha rosszul üt ki a dolog, nem a részvényesek pénze, hanem a város pénze uszik el.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Debrecenben 11 részvénytársulati alapon álló pénzintézet, 2 bankfiók – egyik az Osztrák-magyar banké – és 15 hitelszövetkezet áll fenn.
De mit szóljunk a kontemplált szervezethez, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság megalakitásához?
Ezek mind oly egyének lesznek, akik székkel és szóval birnak a törvényhatósági bizottságban vagyis a számonkérő testületben. Tehát a kezelők, az ellenőrzők és számonkérők jóformán ugyanazok lesznek, amiből esetleg szép gazdálkodás fejlődhetik ki.
És mindez miért?
Egyesek személyi ambiciójának kielégitése, esetleg a sértett érdek megtorlása végett. De hiszen – kérdi az olvasó – honnan van, hogy a debreceni pénzintézetek vezéremberei közül is többen beválasztattak és a választást elfogadva, nyilván érdekellentétbe jutottak saját intézeteikkel szemben?
Erre a válasz egyszerü.
Nagyon jó állások létesittetnek egy olyan nagyszabásu községi takarékpénztárnál, minő a debreceni lesz és mivel az irás szavai szerint, aki püspökséget kiván, az jó dolgot kiván, senki sem veheti rossz néven, hogy a bizottságba beválasztott bankdirektorok is eléje teszik a jobbat a jónak.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!