A horvát országos gyűlést november 22-én nyitották meg királyi kézirattal, a mely egyuttal a gyűlés tanácskozását bizonytalan időre elnapolta. Az elnapolást azzal okolja meg a királyi kézirat, hogy az országos gyűlésnek ezidőszerint nincs többsége, de remény van rá, hogy többséget lehet teremteni.

A királyi kézirat hangoztatja, hogy a vitás közjogi kérdéseket, így a vasuti pragmatika dolgát s kiegyezési alaptörvény szem előtt tartása mellett, igazságos módon fogják megoldani. Horvátország belső ügyei közt a községi törvény megalkotását, a parasztság helyzetének javitását, a hitel szervezését, a közmunkák megváltását, a néptanítók fizetésének javítását, végül a polgári és büntető perrendtartás reformját igéri a királyi kézirat.