Dtum
Login with Facebookk
1910 | Február

Az élet eredete

A származástan, melynek megalapítása Lamarck és Darwin K. elévülhetetlen érdeme, az összes élő lényeket közös eredetre vezeti vissza. A magasabb rendű fajok e szerint az alacsonyabb rendűektől származnak.

Darwin a létért való küzdelemben a természetes kiválasztást tekintette a fejlődés okának, melyhez hozzájárul a nemi kiválasztás is, Lamarck pedig a természeti viszonyokhoz való, belső szükségből eredő alkalmazkodást. E két elmélet kiegésziti egymást. A származástannak egyik legfontosabb bizonyitéka a Haeckel által felfedezett biogenetikai alaptörvény, mely szerint az egyén fejlődése rövid és gyors ismétlése a faj fejlődésének. Ez a híres törvény vezetett az ember törzsfájának megállapításához.

A származástan ezek szerint megmagyarázza, hogy hogyan fejlődtek a különböző fajok évmilliók során a legegyszerűbb egysejtű élő lényekből. Az a kérdés most már, hogy a legegyszerűbb élő lények honnan származtak.

A tudósok egy része szerint a legegyszerűbb élő lények örök időtől fogva léteznek s ha egy bolygó életre alkalmas fejlődési állapotba jut, akkor az életcsirák más égi testről kerülnek a bolygó felületére, melyekből idővel a fajok változatos sokasága fejlődik. Ez az úgynevezett panspermia-elmélet. Ennek az elméletnek egyik legkiválóbb képviselője a nemrég elhunyt Lord Kelvin.

Pflüger elmélete szerint az élet eredete arra az időre vezetendő vissza, a mikor a Föld felülete még izzó állapotban volt. A Föld hosszú lehülési ideje alatt a könnyen felbomló cianvegyületek az oxigennel s később a lecsapódott vízzel s a benne feloldott sókkal megalkották az első fehérje-testet, a mely már élő anyag.

Az ősnemzés elméletének egyik legkiválóbb előharczosa Haeckel. Szerinte a legegyszerűbb, szerkezetnélküli homogen élő szervezetek, a monerák hasonló módon keletkeztek a szervezetlen anyagokból alkalmas körülmények között az őstenger vizében, mint a hogy a kristályok képződnek az anyafolyadékban.

Az ősnemzés elméletét különösen támogatja a folyékony kristályok felfedezése, melyek sok tekintetben hasonlítanak a legegyszerűbb élő lényekhez. Lehmann O. a 146ş-ra felhevített jódezüstöt nagyítóval vizsgálva, arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy a látszólag nyúlós folyadék tulajdonképpen egészen lágy octaederes kristályoknak a halmazata, melyek nyomás hatása alatt folynak, mintha folyékonyak volnának.

E jelenség csak úgy magyarázható meg, hogyha feltesszük, hogy ezen anyag végtelen kicsi, nagyítóval meg nem különböztethető kristályokból áll. E kristályok egymáshoz tapadva olyannak tűnnek fel, mintha az egész anyag folyékony volna. Hasonló felfedezést tett Lehmann az ammoniumoleatnál is. Megfigylésre különösen alkalmasak a paraazocibensoesavas etilesternek Vorländer által felfedezett folyékony kristályai.

A folyékony kristályok a bacteriumokhoz hasonló módon előre és hátra mászhatnak s egyúttal ide-oda tekerőzhetnek. A legfeltünőbb azonban az, hogy bacteriumok módjára önmaguktól két vagy több részre osztódhatnak s e részek mint önálló egyedek tovább nőhetnek s újból osztódhatnak. Ezen élettelen folyékony kristályok tehát sok tekintetben hasonlítanak a legegyszerűbb élő lényekhez s így ezek képezik az összekötő kapcsot az élő és az élettelen világ között.

Nyáry Béla

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Ady Endre szemei Ady Endre szemei
Ady Endre festői szempontból nézve is nagyon érdekes jelenség volt....
A római haditanács A római haditanács
Az entente legfőbb hadvezetősége tanácskozásra gyült össze Rómában,...
Az emberi fül érzékenysége Az emberi fül érzékenysége
Régebben hangjelenséget puszta füllel figyelték meg. A fellépő...
Váratlan közeledés az erdélyi magyarság és a román kormány között Váratlan közeledés az erdélyi magyarság és a román kormány...
A kolozsvári „Ellenzék” beavatott forrásból az erdélyi...
Belehalhat-e az ember a nevetésbe? 2 Belehalhat-e az ember a nevetésbe? 2
Nincs ember, aki talpának simogatását, csiklandozását a...
Winkler balesete Winkler balesete
Winkler József, az MTK tehetséges jobbszélső csatára sulyos...
A bécsi merénylet A bécsi merénylet
Nemcsak a monarchiában, hanem egész Európában nagy meglepetést...
A.S. V. Nürnberg – L. F. C. Nürnberg 4:2 (1:1) A.S. V. Nürnberg – L. F. C. Nürnberg 4:2 (1:1)
A német futball „Hochburg”-jában, Nürnbergben is megvan a...
A lakásfosztogató A lakásfosztogató
Hivatalosan is beeveztünk az őszbe. A napok mind kurtábbá...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98