Dtum
Login with Facebookk
1910 | November

Tolsztoj otthagyta családját

Tolsztoj otthagyta családját és éjszakának idején a skamurzinszki zárdába szökött. Ez a hír, a mi természetes is, lihegve nyargalja be a világot és tizezer bölcselkedőben mozdul meg a pszichologia, hogy a havas fejű óriás szenzácziós cselekedetének rugóit megtalálja és megmagyarázza. Pedig Tolsztoj Nikolajevics Leó nem távozott szótalanúl, levelet hagyott maga után, a melyben elhatározása motivumait megírta.

 

És mert Tolsztojról legalább annyit mindenkinek el kell ismernie, hogy – tud írni, megadatott neki a képesség, hogy a tolla világosan beszéljen: ez a sok bölcselkedés, találgatás és magyarázat alighanem fölösleges. És ha lenne is valami, a mit a levele elhallgat, elmondja maga a tett és a hogyan végrehajtottta. A ki az életnek – és itt élet neve alatt nemcsak az esztendők tömegét értjük – olyan magasságában van, mint Tolsztoj, annak gondolkodását és tevését a mi, földön járó emberek törvényei szerint csak habozva mérhetjük vagy minősíthetjük.

 

De semmi se veszedelmesebb ebben a törekvésben, mint indítékul a különösnek, a sajátságosnak, a rendkívülinek keresése, mert a legnagyobb elmék törvényei a legnagyszerűbbek, a legvilágosabbak, a legelemibbek. Az érdekes, raffinált apró okosságok nem dirigálják ezeket az óriásokat, hanem a nagy nyilvánvaló természetességek. Ha Tolsztoj szökött – a minthogy csakugyan szökött hazulról – ez azt mondja, hogy nem érzete magát szabadnak.

 

Korlátozva érezte magát, meg is írja, hogy miben: a pihenése és a magányossága szabadságában. A nagy ember rendes rabsága ez. A ki már belefárad abba, a mi talán mindig lelke ellen is volt, hogy soha a magáé ne lehessen. A kinek érdeklődésé és érdek folyton a nyomában van. Faggatja a kiváncsiság, körülmuzsikálja a csodálat és kirakatba állítja a hiúság.

 

„Úgy akarok élni, csöndben és békességben, mint más öreg ember!” – jajdult föl levelében a nyolczvankét esztendős Tolsztoj és hogy ezt a kivánságát elérhesse, szöknie kell hazulról és zárdában kell keresnie menedéket. Hát kell-e ennél több magyarázat, hogy elhatározásának okait is, körülményeit is megérthessük? Egy fáradt öreg ember se kérhet kevesebbet és természetesebbet a sorsról, mint a nyolczvankét éves Tolsztoj, de van-e olyan magányos és olyan vastag falu zárda a világon, a mely neki ezt a keveset biztosíthatja?....

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Az adóreform ellen Az adóreform ellen
Az Országos iparegyesület ma este ülést tartott, amelyen Falk...
Földalatti vasút Földalatti vasút
Londonban most nyílt meg a világ legnagyobb és legforgalmasabb...
Baba-automata Baba-automata
A huszadik századot méltán nevezhetjük a találmányok korszakának....
Mire spekulál az amerikai ipar? Mire spekulál az amerikai ipar?
Hogy mint lesz, hogyan lesz, az még a jövő titka. Vajjon az Unió...
A távirat-levél A távirat-levél
A kereskedelmi miniszternek táviratlevelek feladásáról a belföldi...
Béke Albániában Béke Albániában
A török-montenegrói viszályt nagy keservesen, az utolsó pillanatban...
Interjú Józseffel a nagyvilág dolgairól Interjú Józseffel a nagyvilág dolgairól
Életem nevezetes ponthoz érkezett. Ime, megírom első olyan cikkemet,...
Tudományos és technikai újdonságok Tudományos és technikai újdonságok
A Zehnder-féle új Röntgencső. Azok a kutatók és orvosok, a kik...
Ambrus Zoltán: A negyedik gyermek Ambrus Zoltán: A negyedik gyermek
- Franciaország elvérzik!... Franciaországot most már csak a negyedik...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98